Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVIII. kötet (Budapest, 1887)

i8 valamennyi ismérveit tudva és akarva, saját physicai tevékenységével megvalósítja, vagyis a büntetendő cselekményt elköveti — a mennyiben kényszer, tévedés vagy jogos védelem nem forog fen, -— azon cselekménynek tettese: a kir. Curia a fentebbiek alapján s a törvénynek megfelelöleg, mellözhetlennek találta egyúttal a kiemelt tételben már benfoglalva levő ténybeli megállapításnak a büntető törvény szerinti azon tüzetes meghatározását, hogy S. Miját D. Sándor ölvén meg, s e szerint a vádbeli emberölésnek ő lévén a tettese : D. Sándort, az alább tüzetesen meghatározandó bűntettnek tettessége terheli. Nem látta a kir. Curia meggyengitve az alsóbb fokú bíróságok által is elfogadott tények és az azokból származó logicai és jogi következmény között a megszakitlan és szükségszerű kapcsolatot, sem az által, a mit D. Sándornak felmentésére az első fokú bíróság felhoz: hogy t. i. S. Száva és S. Mijáné érdekelve lennének; sem pedig az által, a mivel a felmentést a kir. tábla indokolja: hogy t. i. I. rendű vádlott S. Mijáné első kihallgatása alkalmával nem csupán a II. rendű vádlottat, hanem mindhárom őrt terhelvén : vallomása nélkülözi azon határozottságot, mely nélkül annak a vádlott-társ ellenében bizonyító erőt tulajdonítani nem lehet. A mi S. Száva és S. Mijáné érdekeltségét illeti, az Szávát, a megöltnek fiát illetőleg csakis a közöttük létezett rokonsági viszonyból származtathatik. S. Mijánét illetőleg azonban ezen nő büntársi minősége is képezhette a törvényszék kiemelt felfogásának alapját. De mindkét szempontból téves e felfogás, melynek érvényesítésénél szem elől tévesztette a bíróság, hogy a bűnvádi eljárásban, föltéve, hogy a vallomás nem vonatkozik a tanúval rokonságban levő személy elleni vád tárgyára, vagy a rokonnak a bűnvádi eljárás eredményétől függő érdekére, ezen viszony még a törvényben foglalt bizonyítási szabályok uralma alatt sem gyöngítette vagy szüntette meg a vallomás bizonyító erejét; annál kevésbbé bír ezen mozzanat gyöngítő vagy megszüntető hatálylyal, a bizonyítékoknak törvényszerinti szabályhoz nem kötött rendszere alatt. De veszedelmes is volna ezen tan ugy a közbiztonság, valamint az ártatlanság szempontjából; mert ezzel a család körében