Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)
65 irreleváns, abból alperes jogokat nem származtathat, miért is az. e részben alkalmaztatni kivánt egyoldalú föeskü is mellőzendő volt: alperesnek és pedig csakis törvényes zálogjogát egyedül a felperes által lakbér fejében irányában fenállónak beismert követelés erejéig fenállónak kimondani és ezen összeg lefizetése ellenében a mindkét részről mennyiségileg és minőségileg megállapított zálog visszaadásában elmarasztalni kellett. Felperes azon állítása, hogy alperes ugy nyilatkozott volna, hogy kiskorú felperes neki mivel sem tartozik, ugyancsak felperesnek a tárgyalás folyamán tett beismerésére való tekintettel figyelmen kivül hagyandó volt. A perköltségek kölcsönösen megszüntetendők voltak, mert a tárgyalás folyamában kifejtettek szerint alperes az ingóságok visszatartására törvényes alappal is birt. (1886. január 13-án 523. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az eljáró kir. járásbíróság Ítélete megváltoztatik, felperes keresetétől ezúttal elmozdittatik. Indokok : Előrebocsátásával annak, hogy azon kérdés, vajon alperesnek felperes elleni számlakövetelése mennyit tesz ki, a jelen per során elbírálás tárgyát nem képezi, a mennyiben ez az alperes által külön uton folyamatba tett perben döntendő el, de másrészt alperes jelen perben ez iránt viszonkeresetet nem is érvényesített, ezúttal csak azon kérdés bírálandó el, vajon felperes jogosítva van-e az alperesi számlakövetelés fedezésére zálogul kapott vagy visszatartott ingóságait saját kötelezettsége előleges kiegyenlítése előtt visszakövetelni, illetve vajon alperesnek jogában állott-e ezen ingóságok kiadását követelésének fedezése végett visszatartási jog czimén megtagadni. Minthogy pedig tény, hogy felperes alperes irányában a vendéglőben birt lakásért, saját beismerése szerint és más, a tanuk szerint vele közösen ott élt egyénnel együtt tett költekezés czimén tartozásban áll, ily esetben pedig a vendéglős, illetve a felelős pinczér a vendéglőben szállt lakó szobáiban talált ingóságokra nézve számlakövetelésének kiegyenlítéséig visszatartási joggal bir, a mennyiben az 1881 : XVII. tcz. 57. §-a a vendéglősnek nemcsak a lakás, hanem a tartásból is felmerült követelése fedezésére visszatartott ingóságokra nézve törvényes elsőbbséget is biztosit, mely törvény intézkedése már magában kizárja azt, hogy a visszatartás Döntvénytár, uj folyam XVII. c