Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)
39 böl kitetszőleg országos érdek is forgott fen, a közlekedési országutak tekintetében, más részről pedig nincs kizárva, hogy alperes a jogtalan hasznot huzó, általa ezen perben meg sem nevezett érdekelt társulat ellen igényét külön peruton érvényesítette, stb. (1885 szept. 14. 5875. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az eljáró törvényszék Ítélete elutasító részében helvbenhagvatik; marasztaló részében pedig megváltoztattatik és felperesek keresetükkel .. egészben elutasittatnak. Indokok: Helyben volt hagyandó az eljáró kir. tszék ítélete alperes viszonkeresetének elutasítására vonatkozólag, mert igaz ugyan, hogy a jelen ügy folyamatba tételekor még hatályban volt 1871. évi XL. tcz. 30. §. alapján hozott alispáni határozat ellen a határozatban meg nem nyugvó fél birtokon kívül a törvény rendes utján kereshet orvoslást, de épen a törvény ezen intézkedéséből kifolyólag kétségtelen, hogy a sértett fél ezen jogát kizárólag csak önállólag külön kereset, nem pedig viszonkereset utján érvényesítheti ; mi kitűnik egyébként az 1881. évi LIX. tcz. 8. §-ának intézkedéséből is, mely szerint a törvény rendes utján viszonkeresetnek az ellenfél beleegyezése nélkül csakis az idézett szakasz által körülirt két esetben van helye; mely eseteknek viszonkövetelésére egyike sem alkalmazható, a mennyiben alperes követelése a felperesi követeléssel sem ugyanazon egy jogalapból nem származik, sem pedig nem hasonnemü ; ily körülmények közt tehát, habár az 1884.. évi jun. 20-án 8319. sz. a. kelt és a kártérítési kötelezettség megállapítása tekintetében szabályszerű módon (önálló külön keresettel) még mindez ideig meg nem támadott alispáni határozat tartalmához képest alperes kártérítési kötelezettsége egyelőre fennállónak volt is elfogadandó; mindazonáltal felperesek elutasítására vonatkozólag az eljáró kir. tszék ítéletét helybenhagyni, sőt ugyanazon Ítéletet, a mennyiben alperes a kereseti követelés egy részében elmarasztaltatott, megváltoztatni és felpereseket keresetükkel az első bíróság által megítélt összegekre nézve is elutasítani kellett; mert a m. kir. Curia által 1883. évi ápr. 12-én 9433. sz. a. már jogerejüleg kimondatott, hogy a szóban forgó árvédelemből kifolyólag a felmerült károk megbecslése és megtérítendő károk