Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

33 tendő cselekmény elkövetését, sem a sértett egyén, sem az elégtételt követelő magánfél nem esnek azon szempont alá, mint polgári perben a felperes. De ezen felül is a sértettnek és kárositottnak olyatén általános elvszerü kizárása, a mint ez az alsóbbfoku bíróság határozatának indokában ki van mondva: a legtöbb esetben eredménytelenné tenné a bűnvádi eljárást; mert számos esetben több-kevesebb közvetett jelenségen kivül, és ezek mellett csak is a sértett fél az, a ki közvetlen és alapos tudomással bírván a büntetendő cselekmény körülményeiről s ennek tetteséről, az ö bizonyitékának mellőzése esetében a bűnvádi eljárás eredménye vagy meghiúsulna, vagy, a mi szintén lehetséges, a büntetés ártatlant érhetne. A sértett fél mellőzése vagy elfogadása, valamint a vallomásnak súlya és értéke a körülményektől függvén, annak eskü alá nem bocsátása csupán ezen kiemelt minőségénél fogva sem a fenálló gyakorlattal, sem a bűnvádi eljárásban követendő elvekkel nem egyeztethető össze. 16. Felhatalmazási delictum esetében, ha a kir. ügyész elejti a vádat, a sértett hivatalnok nincs jogositva felebbezéssel élni, s ha felebbezése folytán a másodfok érdemleg határozott, ezen határozat megsemmisitendő. (1887 február 17. 6470. sz. a.) A m. kir. Curia (a lugosi kir. tszék előtt rágalmazás miatt vádolt dr. N. László (ügyvéd) elleni bűnvádi ügyben). . . A (sértett fél által beadott) felebbezésnek visszautasítása mellett a kir. ítélő táblának végzése megsemmisíttetik. Indokok : Jelen esetben a bűnvádi eljárás rágalmazás vétsége miatt az igazságügyminiszternek felhatalmazása folytán a Btk. 272. §-a értelmében hivatalból indítható meg, és tekintve, hogy a kir. ügyész az eljárás megszüntetését hozván indítványba, a kir. törvényszék ennek alapján az eljárást megszüntette, tekintetbe véve továbbá, hogy ezen megszüntető határozat ellen K. József mint birói hivatalnok állítólag sértett fél felebbezéssel nem élhetett volna: ugyanazért nevezett sértett félnek már az elsőbíróság végzése ellen felebbezési joga nem volt: a kir. itélő tábla Döntvénytár, >ij folyam XVII. 3