Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)
236 nyertek, s a szállítást részben foganatba vették, e miatt — mint a kik a szerződésből reájuk nehezedő kötelezettségek teljesítését tényleg megkezdő, tehát magukat a szerződés által kötelezett feleknek mutató személyek — a kötés eredeti érvénytelensége alapján — azon indokból, mert az hozzájárulások nélkül köttetett — kifogást többé sikerrel nem tehetnek. S mennyiben alperesek ismételten és határozottan tagadták, hogy a keresetileg jelzett rész-törlesztés tud tokkal vagy befolyásukkal történt, s mennyiben S Farkas tanú a szállítás teljesitésébeni tényleges részvételre nézve csupán néh. br. W. Johanna ellenében szolgáltatott részbizonyitékot, mert a tanú által állított azon körülmény, hogy a tanú és a néh. grófnő közt a szállítás tekintetében folytatott üzleti értekezésnél gr. K. Klementina is jelen volt, Klementina grófnő ellen a tényleges ' részvételt még nem igazolja, mennyiben továbbá a tanú által vallott tények f elmerültével felperes czég részéről jelen senki sem volt, s ekként a bizonyítandó tényekről közvetlen tudomással nem birván, a tanú által szolgáltatott részbizonyiték kiegészitéseül póteskü nem alkalmazható, annálfogva egyéb bizonyíték hiányában az A. a. szerződés elfogadásának tényét a perbe vont két alperes személyére nézve a főeskü általi bizonyítás felhasználásával kellett eldönteni, s tekintve, hogy első rendű alperes az e tekintetben kinált főesküt el nem fogadta, ez alapon öt a prts. 234. §-ához képest pervesztesnek tekinteni, s mivel az A. alattiban kifejezett egyetemlegesség az alperesek részéről fel nem mutatott ily értelmű kifejezetten nyilvánított kötelezettség hiányában, továbbá arra való tekintettel, hogy alperesek mindenikének külön önálló vagyonkezelése volt, helyt nem foghat, s mivel továbbá a birtokarány, melyhez képest a kötelezettség felosztható lenne, a perben kimutatva nem lett, mivel e szerint a kötelezettségnek a három kötelezett személy közt személy szerinti vagyis egyenlő egy harmad részbeni megosztása tarthat a törvény támogatására számot; mivel másrészről L r. alperesre nézve nem igazoltatott, hogy br. W. Johanna után örökölt-e valamely értéket, és ha igen, mit vagy mennyit ? ennek hiányában pedig az örökös, ki az örökhagyó terheiért csak a nyert örökség erejéig lehet felelős, nem marasztalható, mivel végre a kártérítés czimén feiszámitott 407 frt 18 kr.