Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)
219 tudatja felperessel, hogy az árut mennyiért lehetne megvenni; a 2. K. alatti okmányban értesiti felperest, hogy vétel iránt alkuban van, az Y., z. A., 2. F. alatti okmányokban azt adja elő, hogy a kérdéses ügyletnél felperes utasítása szerint járt el, illetve fog eljárni; a T. 20. alatti okmányban panaszkodik felperes ármeghatározása (limitója) miatt; a 20. 2. U. alatti okmányokban a felperes számlájára eszközlendö bevásárlást emliti ; a 2. L. levélben kéri felperest, hogy a kérdéses ügyletnél mások közvetítését ne vegye igénybe, mert ezáltal felperes csak magával versenyezne s reményét fejezi ki, hogy alperes bevásárlásaival felperes meg van elégedve, az R. alatti levélben azt mondja, hogy a felperes által előlegezett pénzt a felperes repczéjének kifizetésére fordítja; az R. alatti okmányban felperes utasítja alperest, hogy bevásárlásairól jelentést tegyen ; a 2. C. alatti levélben értesiti felperes alperest, hogy a kérdéses árut megbízás nélkül vásárolta; 2. 6". alatti levélben utasítja alperest, hogy a küldendő árunál a fuvarlevélben jelölje meg, hogy a kérdéses áru felperes számlájára küldetik ; A., K., L., R., 2. R. alatti okmányokból kitűnik, hogy felperesnek Magyarországon más bevásárlója is volt s azon. terület, melyen alperes felperes részére vásárolhatott, meg volt határozva. Ezen okmányokból és a többi itt fel nem emiitett egyéb okmányokból, melyek a felek között fennállott viszonynak képét adják, kétségtelen, hogy alperes és felperes között nem adásvevési, hanem bizományi viszony állott fen és alperes felperesnek vételi bizományosa volt. Mit sem változtat a dolog állásán, hogy felperes 4 7. alatti levélben alperes által felperes részére tett eladásról tesz említést, mert a felek között fennállott viszony meghatározásánál ezen egy okmányban foglalt kitétellel szemben a fen előadott egyéb bizonyítékokkal irányadó nem lehet, sőt ezen kitételt is az egész üzleti összeköttetés természete alapján kell elbírálni és pedig annyival inkább, mert alperes maga sem állítja, hogy közöttük kétféle vételi és bizományi viszony állott volna fenn. Ily körülmények között, tekintve a becsatolt egyéb okmányokat, melyek bizományi viszonyra vallanak ; tekintve magának a 4//. a. levélnek azon részét, mely szerint felperes alperes részére az ott