Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

217 hogy ö a repcze szállításánál általa használt zsákokat felperes fiumei megbízottjának (G. F.-nek) kölcsönkép adta volna át, ily kikötés nélkül pedig felperes kölcsöndijat még az esetben sem lenne köteles fizetni, ha kimutatva lenne, hogy alperes az általa használt zsákokért ily kölcsöndijat fizetni kénytelen volt, mivel alperesnek módjában lett volna magát a kölcsöndij fizetése alól olykép mentesiteni, hogy kölcsönzőnek a zsákok értékét megtérítette volna. Alperes tehát a zsák-kölcsön czimén megtartott 419 frt 51 kr. és jár. megfizetésében marasztalandó volt. Alperes továbbá A. alatti számadása szerint az első alkalommal szállított 3000 mm. repcze után mázsánkint 13 frt 75 krt, a harmadik szállítmánynál 1500 mm. után mázsánkint 14 frt 20 krt számított fel s ily módon az első szállítmánynál 300 frttal, az utóbbinál pedig szintén 300 frttal jogtalanul terhelte meg felperest; mert az első szállítmányt illetőleg a 4 7. alatti kifogás alá nem vett levél tanúsága szerint felperesek részéről mmázsánkint 13 frt 65 kr. szabatott meg és ezen árnak 10 krjával kilátásba helyezett felemelése kizárólag felperes tetszésétől tétetvén függővé, alperes egyoldalulag az árfelemelésre és igy 3000 mázsa után 300 frtot tevő ártöbbletnek felperes terhére és kárára jogosítva nem volt. A másik 1500 mázsa szállítmányt illetőleg szintén jogtalanul terhelte meg felperest métermázsánkint, 14 frt 20 krral, mert alperes az L. alatti távirat szerint csak 14 frtjával vásárolhatott és igy az M. alattiban kitett 14 frt 20 kr. árt felperes az N. alatti távirattal visszautasítani jogosítva volt s bár felperes még később O. alatti táviratával a 14 frt 20 krnyi árt megajánlotta, ezen ajánlata őt kizárólag az M. alatti táviratban jelzett 1500 métermázsára nézve kötelezte; s miután ezen áru alperesnek T. alatti sürgönye szerint már eladatott, alperes más hason menynyiségü árut 14 frt 20 krban számítani jogosítva nem volt s igy az 1500 mázsa után mázsánkint felszámított 20 kr., összesen 300 frt ártöbbletet felperesnek visszatéríteni tartozik. Ezen három rendbeli, összesen 1019 frt 15 krt tevő követelés és az A. alatti lezárástól járó 6% kamataiban alperes a fentebbiek folytán marasztalandó volt. Ellenben felperes keresetének többi részével elutasítandó volt; mert felperes az elleniratban megbízottja, G. F. részére kínált főesküt arra, hogy «az