Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

212 désébe ütköző s minősülő közokirathamisitás bűntettének minősíteni kellett stb. (1886 január 15. 5606. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét a minősítés és büntetés tekintetében megváltoztatja, vádlottat a Btk. 401. §-ába ütköző és a 402. §. 2. pontja szerint büntetendő magánokirathamisitás bűntettében mondja ki bűnösnek s ezért 6 havi börtönre és 10 frt pénzbüntetésre itéli ; egyebekben stb. Indokok : Vádlott ellen saját beismerésével is bizonyítva van, hogy ő a vád alapját képező adásvevési szerződést meghamisította és tudva, hogy az azon látható P. Ilona keresztvonása nem a nevezett nőtől származik, mégis bizonyításra használta. Vádlottnak azon védekezése, hogy P. Ilona halála előtt már kijelentette volna, miszerint az ingatlant ő reá ruházza, nem volt figyelembe vehető, mert arra nézve a vádlott semmiféle bizonyítékot nem hozott és a felebbezéshez csatolt elismervény is nem P. Ilona által lévén kiállítva, nem mentheti vádlottat. Azon a felebbezésben felhozott védekezés sem volt figyelembe vehető, hogy vádlottat T. Lipót ügyvéd lett volna köteles figyelmeztetni, hogy házastársak közt mily alakszerűséggel jár a vagyonátruházás, mert az iratokhoz csatolt szerződésben egy szó sem lévén arról, hogy a szerződő felek házastársak, igazolást nyer a nevezett ügyvédnek azon vallomása, hogy vádlott azt mondotta neki, hogy ő P. Ilonát el fogja venni s hogy a házasság előtt akarják a birtokátruházást keresztül vinni. Vádlottnak fentjelzett cselekménye a Btk. 401. §-ába ütközik s a Btk. 400. §-ába ütköző bűncselekmény még eszmei halmazatban sem forog fen, mert ezen bűncselekmény feltételezi azt, hogy az aláírások a használt okiraton valódiak legyenek ; hamis magánokirat bizonyításra való használata pedig, minthogy az okirathamisitásnak, mint bűncselekménynek a magyar Btk. szerint lényeges és mellőzhetlen alkateleme, a Btk. 400. §-át még eszmei halmazat alakjában sem sérti, stb. (1886 máj. 18. 10722. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a Btk. 400. §. alá eső cselekménynek lényeges alkatelemét az képezi, hogy a közhivatalnok által kiállított és tartalmára nézve hamis közokiratra vonatkozólag az azt kiállító közhivatalnokot bűnösség nem terheli és hogy a valótlan tények, körülmények vagy nyilatkozatoknak beve-