Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

ii9 arra, hogy a szóban forgó hagyomány után járó késedelmi kamatok viselésének terhe alól is felmentessenek. 56. Holtnak nyilvánítás a perrendt. 523. §-ának c) pontja alapján. — Vélelmezett életveszély. (1886 nov. 30. 6075. sz. a.) A pestvidéki kir. tszék: Promontoron 1848. április 21-én született T. Katalin alperes holtnak nyilvánittatik s halála napjául 1868. okt. i-ső napja mondatik ki. Indokok: Az eljárás folyamán kihallgatott tanuk vallomásaiból kétségtelen, hogy alperes T. Katalin az 1865. év nyarán a pesti vigadó előtti dunapart-szabályozási munkálatainál napszámosként dolgozott. A hely, a hol dolgoztak, deszkakerítéssel volt körülvéve, kivévén a Duna felüli részt; a deszkakerítésen voltak ugyan közlekedésre fenhagyott nyílások, de kapukkal ellátva; míg a Duna felől a part pilótákkal volt szegélyezve és itt kötöttek ki a parttöltéshez kavicsot szállító hajók. Ezenfelül azt is mondják tanuk, hogy a Dunában a kérdéses helytől lefelé fürdő s a nagy kövek felemelésére czölöépitmények voltak felállítva. W. Mátyásné szül. P. Katalin, kivel T. Katalin épen együtt a kavics (murva) rostálásával és hordozásával foglalkozott, azt vallja : hogy a kérdéses év szeptember elején egy szombati napon, midőn a déli munkaszünet beállott, T. Katalinnal beszélgetvén, ez azt mondta, hogy valami ruhadarabjának kimosása végett lemegy a Dunára ; s Sz. Lajos, ki ott pallérkodott és a kinek keze és felügyelete alatt dolgozott T. Katalin, látta is, hogy ez a déli csöngetésre következett munkaszünet kezdetén egy kis batyuval csakugyan a Duna felé ment; sem W. sem Sz. Lajos nem látták ugyan, hogy T. Katalin tényleg bele kezdett-e a mosásba, de azt határozottan vallják, hogy az előbb említett időpont óta T. Katalint többé nem látták, ez bár szorgalmas, jó leány volt, munkájához vissza nem tért, s midőn elmaradása feltűnt és utána tudakozódtak : általános beszéd tárgya volt a munkások közt, hogy T. Katalin az egyik munkaszállitó hajóról, a mint mosás közben a vizbe kihajolt, a Dunába esett, s miután J. Józsefné K. Terézia