Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

io8 Ezen előadás első pillanatra valószínűtlennek tűnik fel, mert szinte hihetetlen, hogy vádlottak elhunytat földhöz teríthették, ki a hit alatt kihallgatott tanuk, sőt özv. G. Istvánné szerint is oly erőteljes férfiú volt, miszerint vádlottakkal könnyen elbánhatott volna ; nyílt kérdéssé válik továbbá, hogy a lőfegyver, melyet II. r. vádlott vitt el a kunyhóból, mily okból került később I. r. vádlott kezei közé. Ámde az élet közönséges tapasztalatai számtalan példát nyújtanak arra, hogy a legnagyobb testi erő felett is bizonyos körülmények között a sokkal gyöngébb testi erő diadalmaskodni képes ; jelen esetben pedig ketten álltak, talán egymagukban sokkal gyöngébbek, egygyel szemben ; s nem lehetetlen, hogy elhunytat épen egy váratlan lökés teritette földhöz, mely helyzetében azonnal megrohantatott. Hogy pedig a fegyver mily okból kerülhetett II. r. vádlott kezéből I. r. vádlott kezébe, ez magyarázatát kétségkívül abban találja, hogy vádlottak üldöztetésüket észrevevén, a fegyver megtarthatását biztosabbra vették, ha az I. r. vádlott kezei közt lesz, mintha II. r. vádlottnál marad, ki korához képest testileg fejletlen lévén, erkölcsi erőt nem érezhetett magában annak megtartása iránt. De eltekintve ezektől is, G. Erzsébet tanúvallomása kétségkívül olyan, a mely egyrészt lélektanilag indokolt, másrészt pedig az orvosszakértői vélemény azon fontos nyilatkozatának, hogy a lövés csövével függőlegesen irányuló fegyverből keletkezhetett, teljesen megfelel. Mert II. r. vádlott, látva atyja I. r. vádlott dulakodását elhunyttal, kiről tudta, hogy atyjánál sokkal erösebb s hogy azt ennélfogva mihamarább legyőzi: ebbeli félelme azon akaratelhatározást lélektanilag indokoltan kelthette fel benne, hogy elhunytat minden további védekezés és esetleg támadásra képtelenné tegye. A fegyver csöve, melyet I. r. vádlott balkezében tartott, a fe-vvő helyzetben levő elhunytnak épen balczombját érhette, II. r. vádlott a fegyver agyát a maga testi magasságához mérten kellően felemelve a cső függőleges irányt nyert a megsértett testrészre. Mindez annyira és oly mérvben támogatja G. Erzsébet hit