Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)
IOQ alatt kihallgatott tanú vallomását, hogy daczára vádlottak tagadásának, az ellenük mint jogszerű bizonyíték jöhetett számba. Miért is G. Erzsébet hit alatt kihallgatott vallomását ítélethozatal alapjául elfogadva, vádlottakat első. sorban, részben saját beismerésükhöz képest is, minthogy a guba és a lőfegyver elvétele által jogtalanul vagyoni haszon szerzésére törekedtek és elhunytat erőszakkal annak tűrésére birni akarták, hogy ők az elvett gubát és lőfegyvert magukkal vihessék, a Btk. 344. és 345. §-aiba ütköző rablás bűntettének vádja és következményei alól felmentve, a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségében, valamint II. r. vádlottat még, minthogy elhunyton az annak halálát előidézett testi sértést ő ejtette, a Btk. 306. §-ába ütköző halált okozó súlyos testi sértés bűntettében is bűnösöknek kellett kimondani, stb. (1886. évi október 4. 2963. szám alatt.) A budapesti kir. itélő tábla : Az első bíróság Ítéletét részben megváltoztatja, vádlottakat a Btk. 344. és 345. §-aiba ütköző rablás bűntettének vádja és ezen vád következményeinek terhe alól felmenti és ehez képest I. r. vádlottat azonnal szabadlábra helyezni rendeli, II. r. vádlottat a G. István ellen elkövetett, a 301. §-ába ütköző és a 306. §. szerint minősülő és büntetendő halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt a 91. §. alkalmazásával 2 évi fegyházra ítélte, stb. Indokok : Az első bíróság Ítéletének részben megváltoztatása mellett vádlottak mindketten a rablás bűntettének vádja és jogkövetkezményeinek terhe alól felmentendők voltak azért, mert a vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint kétségtelen, hogy az elhunyt G. István vádlottaknak már kiérdemlett szolgálati bérük fejében adósuk volt, vádlottak tehát akkor, midőn követelésük fejében adósuknak ingó dolgait elvitték, azt nem jogtalan eltulajdonitási szándékból, hanem jogos követelésük önbiráskodó érvényesítése végett követték el : ezen tettük tehát rablást nem képezhet; mint önbíráskodás pedig a 1. §. alapján nem büntethető. II. r. vádlott helyesen mondatott ki az első bíróság által a 306. §. szerint minősülő halált okozott súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek, mert a kir. itélő tábla is a vizsgálat és a végtárgyalás adatai által törvényszerűen bizonyítottnak találta azt, hogy vádlott szándékosan sütötte el a fegyvert, melynek tölténye