Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

102 annyi 5600 grammos adagot szállítani kellene-e, de az alperesnek helyes számítása szerint az ajánlott és a C. a. okmányban megváltoztatott árak közt is mutatkozik 4 frt 15 kr. össz-árkülönbözet, melyet alperesnek vesztenie kellett volna. Ámbár ezen árkülönbözet nem lényeges, mindazonáltal tekintve, hogy az igazságszolgáltatás az összeg nagyobb vagy kisebb mennyisége miatt különbséget nem szenvedhet és az, vajon hol kezdődik és hol szűnik meg valamely összegre nézve a számbavehetöség egyáltalában meg nem állapitható ; tekintve, hogy az A. a. hirdetményben nem lett közölve, hogy az ajánlatban a szénaadag ára per 5600 gramm kitétessék és be sem bizonyittatott, hogy alperes ezt tudta, vagy neki tudnia kellett volna, igy tehát utóbbit e tekintetben semmi mulasztás nem terheli, söt ellenkezőleg a felperesi cs. kir. katonai kincstárnak közegei nem csak ezen mulasztást, hanem ebből kifolyólag az által, hogy az alperes által ajánlott 3400 és 4500 grammos adagoknak 7, illetve 9 krajczárért szállítása helyett a C. a. okmányban 5600 grammos adagoknak iií'/too krajczárrali szállítását követelték, önkényt is követtek el ; tekintve végre, hogy alperes ily körülmények közt jogosítva volt a szénaszükségletnrk az ajánlatától eltérő helybenhagyás értelmébeni szállítását megtagadni, azon további körülményekből pedig, hogy alperes az adagok súlya és árának megváltoztatása ellen kifogásait a D. a. nyilatkozatban nem tette, sem az árszámitás helyességének elismerését, sem alperesnek jogosultságát ezen kifogásokat ezen per során érvényesíthetni, következtetni nem lehet, felperest keresetével elutasítani kellett, stb. (1886. jan. 13. 99. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : Az első bíróság ítélete helybenhagyatik. Mert a felperes csász. és kir. katonai kincstár által C. a. csatolt értesítő levele szerint a széna szállítására vonatkozólag alperes részéről tett ajánlat nem akként fogadtatott el, mint az a B. alatti csatolt okirat szerint alperes által tétetett, ekként tehát felperes részéről uj ajánlat lett téve ; minélfogva felperes katonai kincstár tartozott volna azt bizonyítani, hogy alperes ellen ezen uj ajánlatot elfogadta, minthogy azonban felperes ezt nem bizonyította, de sőt, hogy felperesnek C. a. levelében foglalt módosi-