Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

ingatlanból az iratokhoz ad «/3 sz. a. csatolt tervrajzban kék irónnal i. alatt jelölt 8o6%34 • öl kiterjedésű ingatlan része és azon épület képezi a kártalanítás tárgyát, és hogy a Budapest fővárosi közmunkák tanácsa egyszersmind feljogosittatik, a jelen határozat jogerőre emelkedése után a fenemiitett tervrajz alapján a telekkönyvi bejegyzést közvetlenül az illetékes telekkönyvi hatóságnál kérelmezhetni. Indokolás: Mellőzendők voltak kisajátítást szenvedettek részéről az eljárás folyamán és a felebbezésben előadott alaki és az ügy érdemleges elbírálására vonatkozó sérelmeik és kifogásaik és helybenhagyandó volt a kir. törvényszék határozata indokolásán felül még azért is : 1. mert a népszinház-utczának szabályozására engedélyezett és a közigazgatási uton jogerősen megállapított kisajátítási terv az 1881 : évi XLI. tcz. i—-5. §. rendelkezésére lévén fektetve, a szerint pedig az utczák szabályozásánál a szomszéd utczában álló ingatlanoknak kisajátítása kizárva nincs ; 2. mert a kisajátítást szenvedettek részéről alaki tekintetben kifogásolt 1885. évi ápr. 7-én felvett jegyzőkönyv csupán a szakértőknek egymás közti összejövetelét tünteti fel s szakértői véleményüknek egy részét képezi, melyet a szakértők, bíróság és felek távollétében is felvenni jogosítva vannak ; 3. mert a fenidézett törvény 30. §-a szerint a kisajátítás alá vont ingatlanoknak birtokba vétele esetében az elfoglalás napjától kezdve a kártalanítási összeg lefizetéséig 6 százalék kamat fizetendő lévén a kisajátító által, kisajátítást szenvedettek azért, hogy a kisajátítandó terület haszonélvezetéből időközben megfosztattak, külön kárpótlásra igényt nem tarthatnak ; 4. mert a szakértőknek abbeli eljárása, hogy a kisajátítás alá vett ingatlan tiszta jövedelmét a bérlők meghallgatásával puhatolták, a kisajátítási törvény szabályaiba nem ütközik, a kártalanítási ár megállapítására vonatkozó kifogások figyelembe vehetők nem voltak, azért; 5. mert a kisajátítás által az épület homlokzata lényegesen nem változik ; de különben a szakértők s a kir. törvényszék által is elfogadott s az ingatlan jövedelmére alapított kártalanítási elv mellett az a körülmény, hogy a kisajátítandó területnek homlok'