Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

53 zata az egyik utczára hány • öllel fog kevesebbet bírni, a kártalanítási érték megállapítására befolyással nem lehet; 6. mert a szakértők egyhangúlag a kisajátítandó területen fenálló épületek értékét 55264 forint 54 krra állapították meg, az azt felülmúló tetemes kártalanítási összeg tehát csakis a kisajátítás alá vont telek kárpótlásául szolgálván, arról, hogy a teriilet, a mely beépítve nincs, s az udvarra szükséges területhez nem tartozik, a kártalanítási árba ingyen megy, szó sem lehet; 7. mert eltekintve attól, hogy a kérdéses ingatlannak a kisajátítás után maradt része szabályozás után értékben csak emelkedni fog, a kisajátítási törvény 23. §-a szerint azon értékveszteség, melyet az ingatlan részekre szakítás által szenved, a kártalanítási érték megállapításánál veendő figyelembe, az pedig a kir. tszék által megállapított kártalanítási árban kellőleg méltányolva van ; és végül 8. mert a 27. és 28. sz. lakások a becslés idején üresen állván, azoknak tényleges jövedelmet a szakértők meg nem állapithatván, helyesen járt el a királyi törvényszék, midőn azoknak jövedelmeit az 1883. évben bemutatott s egyik részről sem kifogásolt adóbevallás alapján állapította meg. (1886. ápril 6. 8285.) A m. királyi Curia : Mindkét alsóbb bíróság határozatának megváltoztatásával a Budapest főváros pesti részének 5689. számú telekkönyvi betétében 5635. hr. szám alatt előforduló belsőségnek kisajátított és a kisajátítási jegyzőkönyvhez ad I/3 alatt mellékelt vázrajzban kék színnel befoglalt, i-gyel jelölt 806. 38 • ölet tevő területe és az azon h. k. pontokig kijelölt épületek kisajátítási kártalanítási összege 163017 frt 95 krban állapittatik meg. Indokok : Ugy a kisajátító, mint a kisajátítást szenvedő fél részéről felsorolt idegen belsőségek nem lévén sem a helyi fekvés, sem alak, sem az átruházás ideje tekintetben a most kisajátítás alatt álló 3635. h. r. számú telekkel összehasonlíthatók; a kártalanítási összegnek az 1881 : XLI. tczikk 25. §-a értelmébeni meghatározásának csak is a szakértők többségének a tényleges bérjövedelemre alapított és kellőleg indokolt véleménye lehet irányadó és pedig annyival is inkább, mert a kártalanítás mérve az idézett §. szellemében csak a becsléskor tényleg létező viszonyok és körülményektől függhetvén, Mitterdorfer Henrik szakér-