Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

42 tjkvben K. Sebestyén nevére bejegyzett ingatlanokra és a leltár 6. tétele alatt felvett 50 akóra való hordóra megállapíttatik s alperesek köteleztetnek ezen hagyatéki vagyont 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett birtokába bocsátani; köteleztetnek továbbá alperesek a leltárban felvett vagyon értékének erejéig egyetemlegesen törvényes hitbér fejében 20 frt tökét... felperesnek megfizetni stb. Felperes keresetének többi részével elutasittatik, ha felperes a föesküt le nem teszi, keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Hazai törvényeink szerint a férj hagyatéki vagyonának haszonvétele mindaddig, mig az özvegyi jog birói határozattal nem korlátoztatik, vagy azt a felek közmegegyezéssel nem szabályozzák, egész terjedelmében a hátra maradt özvegyet illetvén, miután alperesek az özvegyi jog korlátozása iránt kérelmet ném is terjesztettek elő, ellenben állítják, hogy felperes 1881. évi október havában, a hagyatékra támasztható összes jogigényeiről lemondott, annálfogva az özvegyi haszonélvezeti jog megállapítására irányzott kereseti kérelem elbírálásánál a kérdés csupán a körül forog, vajon felperes lemondott-e özvegyi jogáról vagy sem ? • Alperesek a lemondás tényének igazolására tanukra hivatkoztak, minthogy azonban a tanuk közül Cz. József hit alatt tett vallomásában határozottan azt adja elö, miszerint felperesnö azért, mert az 1881. évi egész termést ö szedte, a hagyatékra támasztható összes igényeiről lemondott; mig ezzel szemben K. György tanú azt vallja, hogy a kérdéses alkalommal egyedül csak az 1881. évi termésről volt szó a felek között s csupán ezen termés tekintetében jött létre felperes és alperes között megállapodás, ellenben felperes azon alkalommal, a hogy a hagyatékra őt megillető semmiféle jogáról le nem mondott, F. József ez alkalommal jelen volt tanú pedig a bizonyítandó ténykörülményekről felvilágosítást nem tudott adni; következésképen Cz. József és K. Györgynek az ügy lényegére s egymással merőben ellenkező vallomásai a prdts 236. §-a értelmében egymást lerontván, semmi bizonyítékot sem szolgáltattak, miután ennek daczára nincs kizárva annak lehetősége, hogy az állított megállapodás a felek között valóban létrejött s ezen megállapodás létrejöttének bizonyitására más bizonyítási mód sikertelensége esetén alperesek felperest a tagadó főesküvel megkínálták, s felperes a kínált főesküt elfogadta, an-