Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

4i 13A felbujtó, ha egyúttal tettes is, a tettesség cselekményét egészen felölelvén, felbujtónak külön nem minősíthető. (1886 okt. 21. 7964. sz. a.) A m. kir. Curia: (a veszprémi kir. törvényszék előtt lopás bűntettével \ádott K. István és társai elleni bűnvádi ügyben). 14. 1. Az özvegy, ha elhunyt férjének első házasságából gyermekei maradtak, annak javaiból özvegyi tartás czimén csak egy gyermekrészt követelhet, és ezt is ugy, hogy az külön szakittatván, annak csak évenkinti jövedelmét húzhassa. (1840: VIII. tcz. 18. §.) 2. Ha a haszonélvezetre odaitélt ingatlannak természetben való kiszakitása iránt a felek a perben meg nem hallgattattak, a kiszakitás a végrehajtási eljárásra utasítandó. (Prts 256. §.) 3. A hagyatékot terhelő tartozásokat az összes a hagyatékból részesülők részesülésük aránya szerint kötelesek egymás irányában viselni. (1886 szept. 23. 3339. sz. a.) A pestvidéki kir. tszék Hazucha Lajos ügyvéd által képviselt özv. K. Sebestyénné szül. G. Juliánná felperesnek, — Kollár Lajos ügyvéd által képviselt R. János és Cz. Györgyné szül. K. Mária alperesek elleni, özvegyi jog megállapítása, közszerzemény és törvényes hitbér kiadása iránti perében köv. Ítéletet hozott: Ha felperes* a föesküt leteszi arra, miszerint 1881. évi okt. hóban a hagyatékhoz tartozó szőllök 1881. évi termésének maga javára történt beszedése folytán néhai K. Sebestyén hagyatékára támasztható összes igényeiről, különösen özvegyi, hitvestársi közszerzeményi és hitbér iránti igényeiről le nem mondott; az esetben felperes özvegyi haszonélvezeti joga a néhai R. Sebestyén hagyatékáról 1842. évi szeptember hó 30-án felvett leltár 1—5. tételei alatt összeirt és a t.-bálinti 264. és 1096. sz.