Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

292 az árunak késedelmes kirakodása esetére várópénzt követelhet, az kitűnik a 22V. alatti okiratból, melyet felperes alperessel való jogviszonyának elbírálásánál maga kivánt figyelembe vétetni, ugyanezen okiratba a várópénznek mennyisége naponkinti 30 frtban megállapítva. Ha már most azon idő, mely alatt felperes az átvételt eszközölhette, felperes kívánsága szerint ab) alatti okirat végpontjában foglalt kikötéshez képest számíttatik, a mihez felperesnek joga van, mert alperes részéről a b 7. alatti okirat kérdéses tétele iránt tett azon ellenvetés, hogy az más ügyletre vonatkozik, ezen okirat tartalmával megczáfoltatik, felperes az átvételt ezen szerződési feltétel szerint az áru megérkezésétől számított 14 nap alatt tartozott eszközölni és pedig tekintet nélkül az esős vagy ünnepnapokra, mert erre nézve a külön szerződési megállapodást képező b 7. alatti kikötést nem tartalmaz, és csak így értelmezhető azon jogkedvezmény, mely a feladónak illetve felperesnek az üzletszabályzatban meghatározott rövid, t. i. hasonló minőségű árunál be- és kirakodásra kitűzött 12 napi időtartammal szemben adatott. Miután nem vitás, hogy az áru Budapestre mint rendeltetési helyre 1882 július 26-án érkezett, mely napon felperes erről értesíttetett, felperesnek az áru átvételét ezen naptól számított 14 nap alatt nemcsak megkezdeni, hanem befejeznie is kellett volna, az átvételi idő e szerint 1882 augusztus 9-én járt le. Miután továbbá az sem vitás, hogy felperes a hajót végleg csak 20-án ürítette ki, felperes a fentebbiekhez képest 1882 augusztus 9-töl ugyanazon hó 23-ig terjedő időre eső várópénzért felelős. Nem jöhet figyelembe felperesnek azon ellenvetése, hogy alperes által várópénz fizetésére csak 1882 aug. 17 én szólittatott fel, mert felperesnek ez iránti kötelezettsége a késedelemmel egyidejűleg állt be. Az sem volt okul elfogadható, hogy alperes állítólag a hajónak az áru különválasztása czéljából lassan kiürítésébe beleegyezett ; mert ha ez való volna is. felperes ezen kedvezményt arra nem használhatta fel, hogy az áru átvételét, melyhez 1882 július 29-én fogott, 1882 július 31-én megszakítsa, és válaszbeli saját előadása szerint az 1882 aug. 8-ig lefolyt időt arra használja fel, hogy az árura vevőt keressen, hanem mint az elsőbiróságilag kifejtetett, tartozott az átvételt megszakítás nélkül folytatni, a mennyiben pedig ezt nem tette, a dolog természeté