Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

3 azonban, hogv az egyezségben kikötött fizetési idő vagyis május i+-én a keresethez csatolt tlkvi kivonat tanúságaként a 17921 frt 96 kr. erejéig alperesek javára bekebelezett zálogjog felülkebelezésekkel még terhelve nem volt, tekintve továbbá, hogy az egyezség pontozatai szerint a fizetés Beregszászban lett volna teljesítendő s A. Mór az egyezség pontozataitól eltérőleg a fizetni kötelezett összeget elfogadható indok nélkül, a kisvárdai királyi járásbíróságnál letétbe helyezte ; igy megállapítható A. Mór ellenében az, hogy az egyezségi feltételeknek eleget nem tett; miért is a nem teljesített egyezség alapján, a vele egyezkedő K. Farkas és nagykorú testvérei az egyezség betöltésére kötelezhetők szintén nem lehetnek, s ekként az A. Mór egyezségellenes eljárásából származó azon károsodás, hogy az általa letétbe helyezett 1600 forint az árverési jegyzőkönyv igazolásaként csak 20b forinton adatott el, csakis őt és nem K. Farkast és örököstársait sújthatja. Végre a megtartott árverés, illetőleg a kitöröltetni kért zálogjognak V. Lajosra lett átruházása alapján sem volt az egész 17821 frt 96 kr. kitörlése elrendelhető, mert a budapesti királyi ítélő táblának ez ügyben 5601/82. sz. a. kelt végzésében kimondatott, hogy a megtartott árverés alapján V. Lajos árveréseni vevő javára, a jelzett zálogjogból csak 2200 frt volt átírható s az ezen kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság által a t -kerecsenyi 417. sz. tjkvben C. 21. sz. a. már foganatosított bekebelezést ily értelemben kiigazítani rendelte, mihez képest mint a bekivánt telekkönyvi ívnek C. 26. sz. a. bejegyzéséből is kiderül, az elrendelt kiigazítás foganatosíttatott is. Ezek alapján tehát tekintettel arra, hogy a keresethez L. alatt csatolt nyilatkozat szerint V. Lajos beismerte, hogy a reá átruházott 2200 frt erejéig terjedő követelésre nézve A. Mór által kielégíttetett ; tekintve továbbá, hogy R. György felperesi ügyvéd a per során szintén beismerte a kitörölni kért zálogjogra felülkebelezett követeléseinek fen nem állását: ugyanazért alpereseket ezek kitörlésének tűrésére kötelezni, a felperesi kereset többi részét pedig a felhozott indokok alapján elutasítani kellett, stb. (1885 január 5. 8171. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: a kir. törvényszék ítélete... 1*