Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)
2/1 nek» , ártalmas, sőt nagyobb mennyiségben bevevése életveszélyes szernek mondatik ; tekintve vádlottnö azon beismerését, mely szerint tudta, hogy a rézgálicz : «méreg» ; tekintve a méreg-szó vulgáris a köznép által is átalánosan ismert azon értelmét, mely szerint az mindenesetre legalább is életveszélyes szert jelent; tekintve vádlottnö azon beismerését, mely szerint a rézgáliczot azon szándékkal vette meg, hogy azt gyermekének beadja, és hogy azon szert beteg gyermekének valósággal, és szándékosan be is adta ; tekintve a Btk. 309. §-ának illetőleg e szakasz második bekezdésének tartalmát, mely szerint életveszélyes szernek beadása, ha ennek folytán a Btk. 303 , 304. §-ában meghatározott következmények valamelyike, vagy halál következett be : az ezen szakaszban meghatározott és ennek rendelkezése szerint büntetendő büntettet állapítja meg ; tekintve, hogy e szakasz szerinti «életveszélyes»-ség ezen minőséget nem absolut, hanem csupán relatív értelemben tételezi fel: vádlottnö ellenében, más személy halálának életveszélyes szer beadása általi okozása volt kimondandó. A büntetést illetőleg, a 309. §. második bekezdésében 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház lévén határozva; tekintve, hogy vádlottnö saját gyermekének adta be a kérdéses szert, s hogy ezen fölötte súlyosító körülménynyel szemközt enyhítő körülmény gyanánt csakis vádlottnö eddigi büntetlen előélete, és gyermeke eltartását nehézzé tevő szegénysége hozható fel: az, az Ítélet rendelkező részében meghatározott, nemben és mértékben a huzamos vizsgálati fogságnak vádlottnö hibáján kívüli tartamából egy (1) évnek beszámításával volt megállapítandó. 114. Megtámadási per a régi csődtörvény alapján. — Az 1840: XXII. tcz. 32. §-ának értelmezéséhez. (1886 decz. 22. 2821. sz. a.) A nagyváradi kir. tszék T. Ferencz ügyvéd, mint vagyonbukott Sz. Mária csődperügyelöje illetve tömeggondnoka felperesnek, — P. Mihályné szül. P. Rozália alperes elleni, osztályegyezség és következményeinek érvénytelenítése és jár. iránti rendes perében következőleg itélt: