Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

266 ben befolyásolhatta szándéka felébredésénél s megérlelésénél s azért ezen súlyosító s enyhítő körülmények egybevetése mellett vádlott büntetése leszállitottan kimérendönek találtatott. (1886. márczius 26-án 864. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla következő ítéletet hozott: Vádlott a XV. szám alatt lévő anyakönyvi kivonat szerint 1861. évi június 27-én születvén, tehát a vád tárgyát képező cselekmény elkövetésekor 1884. évi október hó 17-én a 23. korévet is túlhaladván, a fiatal kor enyhítő körülménynek nem vehető, ugy szintén tekintettel a XII. n. szám alatt fekvő erkölcsi bizonyítványra, mely szerint vádlott erkölcstelen életével a lakosságot botránkoztatta, nem vehető enyhítő körülménynek az sem, hogy vádlott büntetve még nem volt. Ezek elestével az első fokú ítéletben a vádlott javára felhozott többi enyhítő körülmények nem indokolják azt, hogy a Btk. 66. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott legkisebb büntetés alkalmaztassák. Ennélfogva a kir. itélő tábla az első bíróság által megállapított fogházbüntetést a mai naptól számítandó hét évi tartamra felemeli, és ebből a 94. §. alapján a vizsgálati fogság által csak tiz hónapot vesz kitöltöttnek. (1886. május 20. 14687. szám alatt.) A m. kir. Curia következő Ítéletet hozott: Az alsóbb fokú bíróságok ítéletei megváltoztatnak; vádlott a Btk. 309. §-a második bekezdésében meghatározott, s ugyanaz szerint büntetendő életveszélyes szer általi halálokozás bűntettében mondatik ki bűnösnek, s ezért a mai naptól számítva tizenkét (12) évi fegyházra ítéltetik, ebből azonban az idáig tartó vizsgálati fogság által a Btk. 94. §-a értelmében egy (1) év kitöltöttnek vétetik. Indokok: K. M. Mária vádlott y/2 hónapos leány gyermekének 1884. év október 16. délutánján — saját vallomása szerint — rézgáliczot adván be: a gyermek, a vizsgálat adatai szerint, a következő nap estéjén meghalt. A csecsemő hullájának a rózsahegyi kir. törvényszék által elrendelt kiásatása és bonczolása után a bonczolást teljesítő orvosok dr. D. és dr. H. a hullán észlelt tünetek alapján készített véleményükben a halál valószínű okául a gyermek által bevett rézgáliczot jelölték meg ; az országos vegyész dr. F., a kihez a bonczolt kisdednek üvegbe tett és légmentesen