Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

244 lapokbani nem közlése jeleztetik. Ámde a P. Miklós társulati igazgatónak tevékenységi és rendelkezési jogkörét szabályozó s jelen perben mindkét fél részéről bizonyítékul használni kivánt 6. sz. a. szolgálati szerződés tartalma szerint, a társulati igazgatónak nem adatott meg a jog arra, hogy a társulat előleges vagy utólagos jóváhagyása nélkül ingatlanokra vonatkozó vételi és eladási szerződéseket köthessen, de még kevésbé engedtetett meg az, hogy az igazgató a közte és más személy között előfordulható viszálynak elhallgatásáért a társulatot bármely pénzösszeg kifizetésére kötelezhesse. Azon érvelése felperesnek, hogy miután alperes társulat a P. Miklós által szerzett tulajdonjogot elfogadta s magáévá tette, ugy az ezen tulajdonjog megszerzéséből kifolyó s az A. alattiban foglalt kötelezettségeket is feltétlenül teljesíteni tartozik, figyelembe vehető nem volt, mert, mellőzve azt, hogy a felperest illetett szomolnoki szabadkutatási jognak alperes társulatra lett átruházása az A. alattinak kelte előtt történt, nincs bizonyítva, hogy ezen jognak átruházásakor a felperes és P. igazgató között felperes előadása szerint szóbelileg már létrejött s később A. alatt írásba foglalt szerződésről alperes társulat tudomással bírt, és igy a jognak átvételével az átruházás állított visszterhének elfogadásába belenyugodott volna. Nem szól felperes mellett a szolgálati szerződésnek felperes által felhívott ii-ik pontja, mely szerint a társulati igazgató a társulatot bírósági és bíróságon kivüli ügyekben képviselni, váltókat kiállítani, elfogadni, kibocsátani és kölcsönöket venni feljogosittatik, mert a n-ik pont csak a rendes üzleti kezelés keretébe vágó teendők önálló ellátására vonatkozik. De nem bizonyít felperes keresete mellett a io-ik pont sem, mert az uj és előnyös bányamivelési jogoknak megszerzése iránti jogosultság az előző 8-ik pontban foglalt általános szabálytól, t. i. alperes társulat jóváhagyásától feltételezetten adatott meg az igazgatónak. 102. Az 1874: XXXV. tcz. 25. §-ának értelmezéséhez. (1886 decz. 9-én 3663. sz. a.) A szatmárnémetii kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik.