Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

243 ban foglalt, s a társulati igazgató jogkörét meghaladó intézkedés, még ha az erre vonatkozó jogügylet felperes és az alperes igazgató között valósággal létre is jött volna, az alperes társulatot nem kötelezi ; tekintve végül, hogy M. Adolf kihallgatott tanú vallomása szerint, de különben a felperes és a Concordia-társulat között fenállott szolgálati viszony természeténél fogva is a társulat részére érczre kutatni felperesnek hivatali kötelességét képezte, s hogy ehhez képest a szomolnoki szabadkutatási jognak a társulat javára az A. a. okmány keletkezése előtt végbement átruházása és a felperes és a társulati igazgató közt állítólag fenforgott viszály okainak, a perben erre vonatkozólag előadottak szerint, az alperes társulat különös érdekében nem is állhatott, eltitkolása a nevezett társulatra nézve az A. alattiban kifejezett lekötelezés jogcziméül aligha szolgálhatott; az A. alatti okmány sem alaki, sem tartalmi szempontból nem tekinthető olyannak, hogy annak alapján a marasztalás kimondható volna, minek folyományaként felperest keresetével elutasítani kellett. (1885. évi 307. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék Ítélete — az alperes társulat és igazgatója között fenálló jogviszonvra vonatkozó indok mellőzésével — felhozott többi indokainál fogva helybenhagyatik. (1885. évi 27868. sz. a.) A kir. Curia : A budapesti kir. itélő táblának fentebbi számú és keletű ítélete a kereset főtárgyára vonatkozólag helybenhagyatik. Indokok: Helybenhagyandó volt a másodbiróság ítélete, mert ha elfogadtatnék is, hogy felperes az alperes társulat igazgatója által ennek beismerése szerint aláirt A. a. okmány tartalma valódiságának bizonyítására nem kötelezhető, a kereset elutasítandó volt azért, mert felperesi részről nem igazoltatott, hogy P. Miklós, mint az alperes bányatársulat igazgatója alperes társulatot a kereseti követelésnek kifizetésére kötelezni jogosítva lett volna. Ugyanis a kereset alapjául bemellékelt A. a. okiratban a jelen keresettel megítéltetni kért felperesi követelésnek jogcziméül egyrészről a P. Miklós igazgató által a szomolnoki szabadkutatási jognak felperestől lett megszerzése, másrészről a nevezett igazgató s felperes közt fenforgott viszály okainak titokban tartása s hir16*