Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

217 pedig csak azt látszik igazolni, hogy a kérdéses ingatlanságot néhai férje hagyatéki tömegéből özv. K. Ignáczné követelte, de nem egyszersmind azt is, hogy ezen igénye bíróilag is megállapittatott volna, oly vagyonról tehát, mely őt nem illeti, özv. K. Ignáczné nem adhat nyilatkozatot olyat, melynek alapján emez ingatlanságra nézve jogot szerezni lehetne. Minthogy tehát tömeggondnok a kereset kitételeit jogosoknak el nem ismerte s felperes ugyanazt be nem igazolta, őt keresetével elutasítani kellett, stb. (1885 márcz. 26. 1909. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az első bíróság ítélete megváltoztattatik, a m.-szálkai 308., 448. és 672. sz. tjkvekben foglalt ingatlanokat a csődleltárból kitöröltetni s a csődtömegből kiadatni rendeli, stb. Indokok: Azon esetben, midőn közkereseti társaság ellen nyittatik csőd, a csődtörvény 1. §-a értelmében közadósnak vagyis a czégnek végrehajtás alá vonható vagyonára terjed ki, ellenben beltagok magánvagyonát leltározni s a csődtömegbe bevonni nem lehet. Kitűnik ez a csődtörvény 249. §-ából is, mely szerint a közkereseti társaság ellen elrendelt csőd esetében a beltagok ellen a csőd csak akkor rendelhető el, ha ez kéretik s a kereskedelmi csőd esetei fenforognak. Kitűnik továbbá a csődtörvény 231. §-ából is, mely szerint még akkor is, ha a társasági csőd mellett az egyes tagok ellen is csőd nyittatik, a társasági hitelezők az egyes tagok csődtömegéből kielégítésre csak annyiban tarthatnak igényt, a mennyiben a társasági vagyonból teljes kielégítést nem nyernek, miből önként következik, hogy az egyes beltagok vagyonát még ily esetben sem lehet a czég csődtömegébe bevonni, hanem minden beltagnak vagyona különálló csődtömeget képez, mely iránt a csődtörvény 253. §-a értelmében a tárgyalások is külön vezettetnek. Kitűnik végre a keresk. törvény 97. §-ából is, mely a csődtörvény intézkedéseivel egybehangzóan rendeli, hogy a társaság hitelezői csőd esetében első sorban a társaság vagyonából nyernek kielégítést, az egyes tagok magánvagyonából pedig követeléseiknek csak azon részére nézve igényelhetnek kielégítést, mely a társasági vagyonból ki nem került. Jelen esetben a 108. sz. végzéssel csakis K. Ignácz és társa czég ellen lett a csőd megnyitva, ellenben a beltagok (K. Ignácz és K. Imre)