Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

217 pedig csak azt látszik igazolni, hogy a kérdéses ingatlanságot néhai férje hagyatéki tömegéből özv. K. Ignáczné követelte, de nem egyszersmind azt is, hogy ezen igénye bíróilag is megálla­pittatott volna, oly vagyonról tehát, mely őt nem illeti, özv. K. Ignáczné nem adhat nyilatkozatot olyat, melynek alapján emez ingatlanságra nézve jogot szerezni lehetne. Minthogy tehát tömeggondnok a kereset kitételeit jogosok­nak el nem ismerte s felperes ugyanazt be nem igazolta, őt kere­setével elutasítani kellett, stb. (1885 márcz. 26. 1909. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az első bíróság ítélete meg­változtattatik, a m.-szálkai 308., 448. és 672. sz. tjkvekben foglalt ingatlanokat a csődleltárból kitöröltetni s a csődtömegből kiadatni rendeli, stb. Indokok: Azon esetben, midőn közkereseti társaság ellen nyittatik csőd, a csődtörvény 1. §-a értelmében közadósnak vagyis a czégnek végrehajtás alá vonható vagyonára terjed ki, ellenben beltagok magánvagyonát leltározni s a csődtömegbe bevonni nem lehet. Kitűnik ez a csődtörvény 249. §-ából is, mely szerint a közkereseti társaság ellen elrendelt csőd esetében a beltagok ellen a csőd csak akkor rendelhető el, ha ez kéretik s a kereskedelmi csőd esetei fenforognak. Kitűnik továbbá a csődtörvény 231. §-ából is, mely szerint még akkor is, ha a társasági csőd mellett az egyes tagok ellen is csőd nyittatik, a társasági hitelezők az egyes tagok csődtömegéből kielégítésre csak annyiban tarthatnak igényt, a mennyiben a társasági vagyonból teljes kielégítést nem nyernek, miből önként következik, hogy az egyes beltagok vagyo­nát még ily esetben sem lehet a czég csődtömegébe bevonni, hanem minden beltagnak vagyona különálló csődtömeget ké­pez, mely iránt a csődtörvény 253. §-a értelmében a tárgyalások is külön vezettetnek. Kitűnik végre a keresk. törvény 97. §-ából is, mely a csődtörvény intézkedéseivel egybehangzóan rendeli, hogy a társaság hitelezői csőd esetében első sorban a társaság vagyonából nyernek kielégítést, az egyes tagok magánvagyonából pedig követeléseiknek csak azon részére nézve igényelhetnek ki­elégítést, mely a társasági vagyonból ki nem került. Jelen esetben a 108. sz. végzéssel csakis K. Ignácz és társa czég ellen lett a csőd megnyitva, ellenben a beltagok (K. Ignácz és K. Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents