Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

196 terjedelemben magára vállalván s a vádemelésre való megbízást, az erre vonatkozó tények megjelölését a büntető ügy adatai támogatván, a megbízott ügyvédet a büntetőjogi felelősség annál kevésbbé terhelheti, minthogy tény, miszerint G. Tamás felszólamlási kérvényének B. alatti mellékletét vissza nem kapta s annak helyettesítése iránt kellő időben és kellően nem értesíttetett, tény továbbá, hogy G. Tamás, György nevü fia jellemzésére tett hivatalos jelentés tartalma csak magántudomásra alapittatott, a vádlott által beszerzett bizonylatok pedig azt nem támogatták, tény végre, hogy a felhozott regale-csonkitási ügyben a tanuk előadása nem összhangzó, hogy pedig vádlott ezeket a hivatali hatáskör határán belül eső, teljesen jóhiszemű tényeket a durvaság bántó modorában tette panasz és feljelentés tárgyává, azt nem büntető, hanem részint az 1874. évi 34., részint az 1723. évi LVII. tczikkben megjelölt uton és módon kellett és lehetett volna annak idején megtorolni. A harmadik az 1880 május 28-án felvett jegyzőkönyvre pótlólag vezetett megjegyzésben feltüntetett kifejezésre alapitott vádat a kir. itélö tábla nemcsak a S. Gyula és S. Kálmán tanuk előadásával, hanem vádlottnak a végtárgyaláskor tett nyilatkozatával is bizonyítottnak találta. Úgyde vádlott ezt a kifejezést S. Gyula szerint akkor használta, mikor a L. Gyula által ennek vádtárgyában a kihallgatás kezdetét vette; ez a körülmény pedig vádlottat a büntetés ellen a Btk. 266. §-a szerint védi. A kir. itélö tábla ezeket találta oly okok gyanánt, a melyeknek alapján a bűnösség érdemében és ennek körülményei iránt a kir. tszék rendelkezésétől eltérőleg kellett ítélni, stb. (1886 márcz. 29. 6708. sz. a.) A m. kir. Curia : a másodfokú bíróság ítélete megváltoztattatik, vádlott F. Sándor az 1880. évi május 28-án a vizsgálóbíróság előtt L. Gyula szolgabíró ellenében elkövetett a Btk. 26). §-a aláeső becsületsértés vétségében, továbbá a Fehérmegye alispáni hivatala 1879 május 12. 3962. sz. a. 1880. évi május 3. 4044. sz. a. valamint a m. kir. belügyministeriumhoz 30538. sz. a. beadványaiban elkövetett a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek kimondatik és összbüntetésül a Büntetőtörvénykönyv 2. § ára való tekintettel a rágalmazás vétségeért