Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

196 terjedelemben magára vállalván s a vádemelésre való megbízást, az erre vonatkozó tények megjelölését a büntető ügy adatai tá­mogatván, a megbízott ügyvédet a büntetőjogi felelősség annál kevésbbé terhelheti, minthogy tény, miszerint G. Tamás felszó­lamlási kérvényének B. alatti mellékletét vissza nem kapta s an­nak helyettesítése iránt kellő időben és kellően nem értesíttetett, tény továbbá, hogy G. Tamás, György nevü fia jellemzésére tett hivatalos jelentés tartalma csak magántudomásra alapittatott, a vádlott által beszerzett bizonylatok pedig azt nem támogatták, tény végre, hogy a felhozott regale-csonkitási ügyben a tanuk előadása nem összhangzó, hogy pedig vádlott ezeket a hivatali hatáskör határán belül eső, teljesen jóhiszemű tényeket a durva­ság bántó modorában tette panasz és feljelentés tárgyává, azt nem büntető, hanem részint az 1874. évi 34., részint az 1723. évi LVII. tczikkben megjelölt uton és módon kellett és lehetett volna annak idején megtorolni. A harmadik az 1880 május 28-án felvett jegyzőkönyvre pót­lólag vezetett megjegyzésben feltüntetett kifejezésre alapitott vá­dat a kir. itélö tábla nemcsak a S. Gyula és S. Kálmán tanuk előadásával, hanem vádlottnak a végtárgyaláskor tett nyilatkoza­tával is bizonyítottnak találta. Úgyde vádlott ezt a kifejezést S. Gyula szerint akkor használta, mikor a L. Gyula által ennek vád­tárgyában a kihallgatás kezdetét vette; ez a körülmény pedig vádlottat a büntetés ellen a Btk. 266. §-a szerint védi. A kir. itélö tábla ezeket találta oly okok gyanánt, a me­lyeknek alapján a bűnösség érdemében és ennek körülményei iránt a kir. tszék rendelkezésétől eltérőleg kellett ítélni, stb. (1886 márcz. 29. 6708. sz. a.) A m. kir. Curia : a másodfokú bíróság ítélete megváltoz­tattatik, vádlott F. Sándor az 1880. évi május 28-án a vizsgáló­bíróság előtt L. Gyula szolgabíró ellenében elkövetett a Btk. 26). §-a aláeső becsületsértés vétségében, továbbá a Fehérmegye alispáni hivatala 1879 május 12. 3962. sz. a. 1880. évi május 3. 4044. sz. a. valamint a m. kir. belügyministeriumhoz 30538. sz. a. beadványaiban elkövetett a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek kimondatik és összbüntetésül a Büntető­törvénykönyv 2. § ára való tekintettel a rágalmazás vétségeért

Next

/
Thumbnails
Contents