Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

XIX Lap által ugyazon hűségi kötelezettséget folytatólag sértvén meg, az egyes sikkasztási cselekvények a folytatott köetlesség-szegés egyes részlet-cselekedetei gyanánt jelentkeznek s ennélfogva nem több, hanem csakis egy büntettet állapítanak meg. — Az állami kezelés alatt álló vaspályáknál alkalmazott hivatalnokok és szolgák az államtól nem magánjogi czimen, hanem közigazgatási körében nyert megbízásnál fogva járnak el; miből folyólaga kir. állami kezelés alatt álló vasutaknál alkalmazott hivatalnokok vagy szolgák ezen minőségükben és szolgálati uton kezeikhez jutott pénzek vagy értékek elsikkasztása által hivatali sikkasztást követnek el—- 57 52. A pénzügyőrök bárhol és bármikor jelennek meg, ha hivatásuk jelvényeit viselik; hivatalos eljárásban levőknek tekintetnek. Ugyanazért, midőn ők szuronyaikat fegyverükre feltűzve valakit bármi okból megtámadnak, hivatali hatalmukkal élnek, illetőleg visszaélnek — — — — — — — — — — — — — 123 Uzsora törvény. 9. Az 1883 : XXV. tcz. 8. §-a szerint: ha a büntető biróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitélve, Ítéletében semmisnek nyilván,tja az ügyletet, a megsemmités jogkövetkezményeinek, az idézett 8. §. 1. és 2. pontja és végbekezdése értelmében való megállapítása nem a polgári, hanem az eljáró büntető biróság föladatát képezi -- .__ 31 Sajtó-ügyek. 112. A rágalmazás és becsületsértés fogalma és az utóbbi cselekmény elnevezésének eredete iránt tett fejtegetés az elj. szab. 58. §. által megjelölt összegezés keretébe ugyan nem tartozónak ismerendő fel, de az semmiségi okul szolgáló forma-sértést nem képez ___ 263 Bűnvádi eljárás.* I. FEJEZET. Átalános határozatok. 39. Beismerés fenforgása iránt eltérő megállapítás az alsó fokú bíróságok és a kir. Curia közt ... ... ... ___ ... ... ... .._ 100 76. Bizonyitási kérdések lopás esetében ___ ... ... — ... ... 173 113. Az okozatosságnak eltérést meg nem engedő természeti törvényei szerint minden physicai eredmény csakis az előzetek és feltételek összességének, s ezeknek csakis bizonyos minősége és állapota mellett, valamint az akadályozó tényezők távollétének feltétele alatt állhatván be : ebből folyólag a causalitás egyik factora és az ered* A felosztásnál alapul vétetett az Ideiül. Bünv. Elj. Szab. b*