Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

192 ápr. 13-án, tehát jóval a felperes által érvényesített telekkönyvi jog megszerzése előtt az akkori telekkönyvi tulajdonosoktól megvették. Ezzel szemben felperesnek állott kötelességében bebizonyitani azt, hogy az árverés a belsőséggel együtt a legelőilletményre is kiterjesztetett, felperes azonban erre semmi tényleges bizonyítékot nem nyújtott, puszta vélelemre pedig elmarasztaló birói ítéletet alapítani nem lehet. Ebből kifolyólag tehát okszerűen következik, hogy felperes, miután a kereseti ingatlan tulajdonjogát meg nem szerezte, az ingatlan birtokát alperesekkel szemben jogosan nem igényelheti: miért is alperesek annak kibocsátására kötelezhetők sem lévén, az első bírósági ítélet megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett, stb. (1885. decz. 9. 24848. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbirósági itélet megváltoztatása mellett, az első bírósági ítélet oly változtatással, hogy alperesek felperest csak a kereseti ingatlan 3/I0 részének megfelelő közös birtokba bocsátani köteleztettnek . . . helybenhagyatik. Indokok: A legelő az 1871. LIII. tcz. 56. §. szerint a belsőség tartozékának tekintendő mindaddig, mig a legelő-illetmény külön telekkönyvben kitüntetve nincs. Tekintve már most, hogy a kereset tárgyát képező legelő a szucsányi 110. számú tjkv 228. sz. a. ház és belsőség után osztatott ki; kétségtelen, hogy a legelőjutalék az 1881 deczember 3-án megtartott árveréskor, midőn az idézett telekjegyzőkönyvbe bevezetett ingatlanok 3/I0 része elárvereztetett és felperes által megvétetett, a szintén elárverezett belsőség tartozékát képezte, mivel a legelőnek a tagosítás folytán történt egyénenkénti felosztása még telekkönyvben kitüntetve nem lett, a 261. sz. telekjkben foglalt felvétel az indokolás elején hivatkozott törvény által megkívánt telekkönyvi felvételnek pedig már csak azért sem minősíthető, mivel abban a szucsányi határban található, a földbirtokosságot és a községet illető legelő az egyes tulajdonosok neveinek kitüntetése nélkül lett bejegyezve. A dolog ily állásában alperesek, bár a kérdéses legelő-illetményt még az árverés előtt vették meg, ezen szerződés által bizonyított jogügylettel a felperesi kereset ellenében nem védekezhetnek, mert ezen szerződés alapján ők csak a vételi összeg