Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

részletszám alatt vezetett Dubravi nevü birtokrészletnek 3/I0 részére felperes tulajdoni jogát elismerni és azon 3/IO rész fejében felperesnek azon területet, mely éjszakról a Szucsánból Priekopára vezető ut, délről a régi elhagyott országút, keletről B. Pál részlete, nyugotról M. Mária részlete között fekszik és a mely a keresethez E. alatt mellékelt tervrajzon 6ioa/val van jelezve, 8 öl szélesség és 208 öl hosszaságban, felperesnek átadni, és birtokába bocsátani, stb. Indokok : Mert a kereset tárgyát képező ingatlanság felperes által a keresethez másolatban mellékelt és ily minőségére nézve alperesek által nem kifogásolt árverési jegyzőkönyv tanusága szerint felperes által nyilvános árverés utján megvétetvén, miután felperes az árverési feltételeknek eleget tett s az ingatlanság tulajdoni joga telekkönyvileg is az ő nevére bekebeleztetett és miután az árverés tárgyát a végrehajtást szenvedőnek a szucsányi 110. számú tjkvben foglalt összes ingatlanai képezték s miután a végrehajtási zálogjog csak az egész jószágtestre, de nem egyes részletekre szerezhető meg; mivel pedig a kérdéses legelő azon kérdéses jószágtest tartozékát képezte és mivel ezen tartozék a keresetben E. alatt mellékelt hiteles földkönyvi kivonat szerint az Ítéletben leirt területeknek felel meg ; mindezen okoknál fogva, stb. (1885 jan. 24. 91. sz. a.) A budapesti királyi itélő tábla: A királyi törvényszék Ítélete . .. megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Az 1871. évi LIII. tcz. 56. §-ában felállított, az ellenkezőnek bizonyítását nem kívánó azon védelem, hogy a legelő-illetmény a belsőség tartozékául tekintendő, csak oly esetben nyerhet alkalmazást, a midőn ezen illetmény a telekkönyvben külön kitüntetve nincsen. E szempontból kiindulva nem lehetett felperes keresetének helyt adni azért, mert a kereset tárgyát képező legelő a 2. sz. hiteles tkvi kivonat szerint Szucsán község volt úrbéresei nevére különálló iven volt telekkönyvezve, mint ilyen pedig a hivatkozott törvényszakasz értelmében a belsőségtől különváltan elidegeníthető lévén, alperesek az elleniratokhoz 1. sz. a. mellékelt s felperes által valódiságára nézve nem kifogásolt adásvevési szerződéssel teljesen begyőzték, hogy ők a kérdéses legelöt 1878. évi