Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)

G. Ferencz felhívta K. Jánost a sertés kibocsátására, erre K. Jánosnak a neje kijelentette, hogy a sertést elvitetni nem engedi, s egyúttal fiát, az időközben elhunyt K. Józsefet ezen szavakkal : «inkább üsd agyon, de azt is, a ki hozzá nyul!» biztatta; nevezett fiu pedig kezében fejszével kiáltá : «a ki a sertés-ólhoz nyúlni mer, azt azonnal agyonütöm !» A segédjegyzö G. Ferencz ezen veszélyes fenyegetéssel párosult ellenszegülésre, tartva a tettlegesség közvetlen bekövetkezéséről, a sertés elvitelével felhagyott ; azonban karhatalom kieszközlése végett a községi bírónak a történtekről jelentést tett. B. József községi biró, értesülvén vádlottak ellentállásáról, Cs. István, P. János, J. István és K. Lajos kíséretében vádlottak házához ment s a még akkor is a sertés-ól előtt felfegyverkezetten álló K. Józsefet megfogta s kezéből a fejszét kicsavarván, a sertésnek az ólból való elvitelét kíséretében levő közegeinek megparancsolta. De a mint a sertés az ólból kihúzatott, K. János és neje oda rohantak s fával annyira leverték, hogy az mozdulatlanul földre esett, ugyanakkor K. János a fejszét, melyet K. Józseftől a biró elvett, ennek kezeiből kiragadta s fiának adta ezen szavakkal : ((üsd agyon fiam !», azonban a fejszét a községi biró K. Józseftől ismét elvevén, ez utóbbit a község házához kisértette. Ezen tényállás szerint az időközben elhalt K. József ellen, tekintve, hogy a hatósági kiküldöttet a hatóság meghagyásának végrehajtásában veszélyes fenyegetései által akadályozta, a Btk. 165. §-ába ütköző bűntett beigazoltatott. S a mennyiben K. János, de főleg neje a tanuk vallomásai szerint a kérdéses alkalommal fellépéseikkel és buzdító szavaik által fiukat a hatóság elleni erőszak bűntettének elkövetésére ha nem is bujtották fel, de minden esetre annak előmozdítására befolyással voltak, ellenükben a Btk. 69. §-ának 2. pontja alá eső, a 165. §-ba ütköző hatóság elleni erőszakban való bünrészesség megállapítandó volt. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett vádlottak büntetlen előélete, továbbá a cselekmény elkövetése alkalmávali felhevült állapotuk, mely abból származott, hogy azon kérelmük, miszerint a sertést következő napon tartandó vásáron eladhassák,