Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVI. kötet (Budapest, 1887)
23 pedig, hogy I. r. alperes a D. alatti számlában felsoroltakat megrendelte, megrendelése folytán az ő számlájára és felelősségére kitüntetett mennyiségben kiszolgáltattak s hogy a kézhezvettnek beismert 350 frt betudása mellett a beperesitett követelése még fenáll, a perben bizonyítékot nem szolgáltatott; minek folytán, stb. (1886 január 20. 33708. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbirósági ítélet az ügy érdemére nézve megváltoztattatván, e tekintetben az I. bir. Ítélet hagyatik indokaiból helyben, annyival is inkább, mert I. r. alperes a B. számlára vezetett sajátkezű Írásával és aláírásával elismervén, hogy felperes 350 frtot csak a conto, tehát a számlabeli követelésre csak részfizetésképen kapott, ez által az egész számlái követelés fenállása általa beismertnek tekintendő, stb. 26. Végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése iránti kereset az elrendelt végrehajtás foganatosítása előtt is megindítható. (1886 szept. 24. 880. sz. a. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság: dr. Hein József ügyvéd által képviselt W. és A. czég felperesnek — Vecsey Ign. ügyvéd által képviselt S. István alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránti perében következő Ítéletet hozott : Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok : A tárgyalás során kitűnt, hogy az itteni 4969/86. sz. végzéssel elrendelt végrehajtás, melynek megszüntetését felperes keresetében kérelmezi, foganatosítva még nem lett. Miután pedig az 1881 : LX. tcz. 30. és 31. §-ai szerint a végrehajtásmegszüntetési keresetnek czélja a marasztalt fél jogának a nyertes féllel szemben a végrehajtás stádiumában való megóvása ; a marasztalt felet illetőleg pedig végre-hajtásmegszüntetési kereset utján orvosolható jogsérelemről addig, míg a végrehajtás nem foganatosittatik, illetőleg a végrehajtást rendelő végzés neki nem kézbesíthető, szólani nem lehet: felperest keresetével, mint tárgytalannal és mint időelőttivel annál is inkább elutasítani kellett, mert ha és a mennyiben a fenforgó esetben felperesre nézve a