Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

55 hogy a csődtörvény 176. §. szerint a külön kielégítés alapjául szóló dolgok vételárának felosztása a törvénykezési rendtartás, illetve az annak helyébe lépett végrehajtási törvény (1881 : LX. tcz.) értelmében történik, ez utóbbi törvény szerint pedig a titeli kir. járásbíróság, mely a végrehajtást N. Ádám ellen még annak csődbejutása előtt foganatosította, a vételár felosztására is illetékes ; a csődtörvény 55. §-a rendelkezésének a nevezett jbiróság akképen fog eleget tenni, hogy a vételárfelosztási tárgyalásra a csődtömeggondnokot is megidézi a végből, hogy a tömegnek az elárverezett vagyont netán terhelő tartozásait és költségeit kimutassa, stb. 17A megtámadási kereset (csődtörv. I. R. III. fej.) csak a közadósnak a hitelezők érdekeire sérelmes jogcselekmények megtámadására s érvénytelenitésére irányulhat; nem lehet tárgya közvetlenül valamely tulajdonjognak a csődtömeg részére odaitélése, egy harmadik személy tulajdonjogának töröltetése; ezen törlés s a bekeblezés tűrésére való kötelezettség kimondása. (1886 június 17. 2291. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék dr. Karácsonyi Jenő mint tömeggondnok által képviselt B. Gyula közadós csődtömegének — B. Gyuláné, P. Jozefa és gr. K. Sándor alperesek elleni az újpesti tjkben 716. sz. a. foglalt ház tulajdonjoga, a 2. r. szám alatti zálogjognak törlése iránti perében: felperest keresetével elutasította s a perköltségekben marasztalta. Indokok: Habár felperes a per során a közadós s neje I. r. alperes között létrejött E. adás-vevési szerződés érvénytelenségét látszik megtámadni; de tekintve, hogy a kereset szerint I. rendű alperesnek újpesti 716. sz. tjkben foglalt házra vonatkozó tulajdonjogának törlése szándékoltatik azon alapon, mert a tulajdonjog hamis, és hamis tartalmú okirat alapján lett minden jogczim s jogalap nélkül I. r. alperesre bekebelezve: kétségtelen, hogy kereset a bekebelezés eredeti érvénytelenségét czélozza. Tekintve azonban, hogy felperes keresetében s a tárgyalásnál ki nem mutatta a bekebelezés alapjául szolgált okiratok hamis