Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

2Ó0 nézve kötötte ki az eljárt bíróság illetékességét, de saját személyére nézve magát ezen kivételes bíróságnak ugy mint az 1881 r évi LIX. tczikk 94. §-ánakdJ pontja megkívánja, kifejezetten alá nem vetette Azon körülmény, hogy a 7. alatti okirat kiállítására alperes felhatalmazva K. János által nem volt, szolgálhat esetleg alapul kártérítési kötelezettség megállapítására, de nem arra, hogy a K. János nevében kikötött választott bíróság hatásköre a kárkövetelést alperes ellen érvényesítő perre megállapítható legyen, az eljárt bíróság illetékessége e szerint a D. pont alapján ezen lényeges kellék hiányánál fogva a keresetlevélben hivatkozott B. pont alapján, ezen felül még azért, mert alperes nem kereskedő, az ugyanott hivatkozott A. pont alapján pedig annálfogva, mert alperes tagadásával szemben felperes nem bizonyította, hogy felek az ügyletet a tőzsdén kötötték : megállapítható nem lévén, az eljárt bíróság Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíteni és a pert illetéktelen bíróság előtt folyamatba tett felperest az okozott perbeli és felfolyamadási költség megfizetésére kötelezni kellett. (1886. ápr. 20. 2349. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. ítélő táblának végzése megváltoztatik és a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékessége a jelen keresetre megállapittatván, az eljárás és ítélet hatályában fentartatik, stb. Indokok: A budapesti kir. ítélő tábla végzésének megváltoztatásával a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetőségét a jelen keresetre meg kellett állapítani. Mert a kereskedelmi törvény 290. §. szerint a kereskedelmi ügyletre vonatkozó meghatalmazásnál a meghatalmazó és meghatalmazott, továbbá az utóbbi és harmadik személyek közti jogviszonyra nézve a kereskedelmi törvény első rész ötödik czimben foglalt határozatok nyernek alkalmazást, az idézett rész és czim 52. §. szerint pedig ki mint kereskedelmi meghatalmazott valamely kereskedelmi ügyletet köt a nélkül, hogy kereskedelmi meghatalmazással birna, a vele szerződő harmadik személynek a kereskedelmi jog szerint felelős; ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést vagy a szerződés betöltését követelni; a törvény ez utóbbi a szerződés betöltésére vonatkozó intézkedésének csak az lehet helyes értelme, hogy a meghatalmazással nem