Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

144 értékének pótlására egyáltalán s mily mérvben van kötelezve, a per érdemi kérdéséhez tartozik, ez okokból az első bíróság Ítéletének megváltoztatásával teljes kereseti joga megállapítható volt; tekintettel azonban, hogy a lovak beszerzési ára a tárgyalás folyamán felderítve nem lett, s hogy a pokróczokra nézve az ítéletben érdemi intézkedés nem foglaltatik, egyebekben az első bíróság ítéletét feloldani s a kir. járásbíróságot további tárgyalás és uj határozathozatalra utasítani kellett. (1885 november 24. 35236. szám alatt.) A m. kir. Curia : A budapesti kir. itélö tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 55A mig az eladó által kötelezett tehertörlés be nem következett, a vevő az ingatlannak vételár-hátralékát saját biztonsága czéljából birói letétbe helyezheti, honnan az a terhek törlésének kimutatása mellett lesz az eladó által kivehető. (1886 ápr. 30. 358. sz. a.) A nagykikindai kir. jbiróság (Dr. Hochstrasser János ügyvéd által képviselt, D. Katalin s Erzsébetnek, — Bárkányi Mihály ügyvéd által képviselt P. Lipót elleni, 250 forint iránti perében): Alperes köteles a kereseti 250 forint tőkét felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Alperes a tárgyalás során kifejezetten nem tagadta, tehát hallgatólag beismerte, hogy felperesnek egy ház, udvar s kert iránt kötött adásvételi ügyletből kifolyólag 350 frt vételárhátralékkal adósa maradt, előadta azonban, hogy a kereset időelőtti, mert a felperes által becsatolt «Kauf- und VerkaufVertrag» 6. pontja, mely annak 2. pontjával a «nachdem>> szó által okozatosan összefüggésben áll, felperest még arra is kötelezi, hogy az ingatlanon levő terheket az ezek törlése iránt indított perek befejezte után töröltetni tartozik. Ez tehát oly feltételt képez, melynek teljesítése előtt felperes a vételárhátralékot nem követelheti. Tekintve azonban, hogy a felperes által B. alatt becsatolt