Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy a jogcselekmény idejekor a csődnyitási kérvény beadása, fizetések megszüntetése és az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. Miként az A. a. közokiratból látszik, alperes azon 2114 frt erejéig intézett, a csődnek B. alatti végzés szerinti elrendelését megelőző két nappal férje a közadós ellen végrehajtást, melyet ez tőle az okmány keletkezése előtt 6 évvel állítólag átvett, s melyet ezen okirat szerint férjének azon föltétel alatt adott volna át, hogy ha ez őt tisztességesen el nem tartaná, így jogában álland azt tőle behajtani, esetleg biztosítani. Azt kívánja továbbá ezen összegre nézve még alperes fölállítani, hogy ezt férjének kölcsönadta volna s annak végrehajtási foglalással lett biztosításával a hitelezőket károsító szándéka fen nem forgott. Ennek azonban épen ellenkezőjére kell jogszerűen következtetni azon körülményből, hogy az átadottnak állított összegről csak hat év multán szerkesztetik okmány s abban sem foglaltatik benne az, mit különben föl sem lehet tenni, hogy alperes mint feleség, a férjének valósággal kölcsönkép adta volna azt. A kérdéses összeg kétségkívül hozományát képezheté tehát alperesnek, melyre nézve igazolnia kellett volna, hogy azt férjének valósággal átadta, — azonban ezt illetőleg alperes semmi bizonyítékot föl nem hoz és ha volna is bizonyítéka, ez esetben is a hozomány kielégítése a házasság tartama alatt csak csőd esetén követelhető magából a csődtömegből, de alperes azt külön kielégítési alapon érvényesíteni jogosultsággal nem bír. Kétségtelen ezekből, hogy közadós az alperesnek mint feleségnek, a csőd kiütését megelőző két nappal oly biztosítást engedett, melyhez ez utóbbinak joga nem volt, s oly terhes szerződés alapján, melyet az 1881 : XVII. tcz. 28. §-ának 2. pontja szerint érvényesen egymás között nem is köthettek ; kétségtelen továbbá az is, hogy alperesnő a végrehajtáskor jól tudta, miként férje fizetésképtelen, mert a végrehajtás kérelmezését az A. alatt kitett azon föltételre állapitá, hogy férje őt tisztességesen nem tartja ; de jól kellett tudni a fizetésképtelenséget már azon összeköttetésből is, mely közte és férje között a házasság által fenáll.