Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

130 Mindezen egybevágó, egymást kiegészítő közeli gyanuokok. tehát teljes bizonyítékot képeznek arra, hogy az első izben meg­kísértett és később véghezvitt gyilkosságot I. r. vádlott mint tettes, II. r. vádlott pedig mint bűnsegéd végrehajtotta. A büntetés kiszabásánál mindkét vádlottnál figyelembe véte­tett a büntetlen és jó viseletű előélet és hogy erős szenvedély hatása is befolyt a cselekménynél, ezek I. r. vádlottnál túlnyomó enyhítő körülményeknek vétetvén, a Btk. 91. §-a alkalmazásával a halálbüntetés helyett életfogytig tartó fegyházbüntetés volt alkalmazandó, II. r. vádlottnál, azon súlyosító körülménynél fogva, hogy saját anyja élete elleni merényletnél segédkezett, büntetése leszállítható nem volt stb. 48. A végrehajtásilag nyert kielégítésnél vagy biztositásnál a végrehajtást szenvedettnek jogcselekménye a végrehajtási eljárás által helyettesitettnek tekintendő. — Azon keres­kedő, ki ellen a végrehajtás ingó vagyonának nagy részére foganatosittatik, fizetéseit megszüntetettnek tekintendő. — A fenálló házassági viszonyból következtethető, hogy a feleség férjének zilált pénzügyi helyzetéről tudomáss al birt. — Reformatio in pejus megengedhetetlensége. — ítélet megváltoztatása kiegészités alakjában. — A csődtörvény 27., 28. és 36. §-ainak értelmezéséhez. (1886 május 5. 6725/85. sz. a.) A szatmárnémetii kir. tszék dr. Böszörményi József tömeg­gondnok által képviselt Sch. Bernát csődtömege felperesnek, — Stoll Béla ügyvéd által képviselt Sch. Bernátné szül. G. Eszter­alperes elleni, megtámadási perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetének hely adatik és a végrehajtás érvény­telennek nyilvánittatik. Indokok: Az 1881: XVII. tcz. 27. §-a értelmében megtá­madhatók a közadósnak azon jogcselekményei, melyek a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkeztek, melyek által valamely hitelezőjének olyan biztosítást vagy kielégítést ad, melyhez annak átalában vagy ekkor még joga nem volt, hacsak a hitelező oly tényeket nem

Next

/
Thumbnails
Contents