Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

6Q Indokok: Habár a vizsgálat folyamán felvett szakértői vélemények közti eltérések daczára a felek előadásai és a kihallgatott tanuk vallomásai szerint alig fér kétség ahhoz, hogy az 1884. április i-én Pakson H. Károly kir. közjegyző előtt 102. ügyszám alatt létrejött adás-vevési szerződést vádlott özv. M. Nándorné sajátkezüleg irta alá; mégis nevezett vádlottnő azon cselekményei, hogy a kérdéses szerződésben elvállalt kötelezettségek alól leendő menekülés czéljából dr. Róth Zsigmond ügyvéd, ugy Haas Pál és Heisler Antal előtt, később pedig a Kassa város árvaszékéhez 1884. évi április 23-án benyújtott és 59. n. sz. a. a vizsgálati iratokhoz csatolt kérvényben a fent körülirt szerződésen levő aláírását valódinak el nem ismerve, hamisítottnak állította, a Btk. 258 , 260. és 262. §-aiban körülirt vétségek tényálladékát nem képezik. Ugyanis a Btk. 260. §-ában tiltott rágalmazás vétségét az követi el, ki mást valamely hatóság előtt büntethető cselekvény elkövetésével vádol, ha vádja valótlannak bizonyul; ámde vádlottnő büntethető cselekvény miatt senki ellen vádat nem emelt s a kérdései aláírást csak magánjogi érdekekből vette tagadásba, a bűnvádi feljelentések elfogadására különben sem illetékes és igy e tekintetben hatóságnak nem vehető árvaszék előtt, a Btk. 262. §-ában körülirt vétség tényálladékához tartozó nyilvánosság pedig fen nem forog a vádlottnőt terhelő nyilatkozatokra nézve, melyeket ez csak három egyén előtt, és pedig rágalmazásra irányzott czélzat nélkül tett. Végül nem alkalmazhrtó vádlottnő fenti nyilatkozataira a Btk. 258. §-a sem, mert vádlottnő senkiről, mint megnevezett egyénről s igy panaszló H. Károly kir. közjegyzőről sem állított oly tényt, mely büntethető eljárást vonna maga után ; vádlottnő csak aláírásának valódiságát vette tagadásba s azt hamisítottnak jelezte, a fent körülirt szerződésben azonban a hamisítás tényével senkit nem gyanúsított. — De még azon esetre is, ha a kérdéses aláírás valódiságának tagadása s ennek ugy a szerződésnek hamisított voltára vonatkozó állítás azon okszerű következtetés alapján, hogy a hamisítást, — ha az fenforogna, — csakis egy kérdéses szerződésről közjegyzői okiratot kiállító H. Károly kir. közjegyző követhette el, a rágalmazás tényálladékát egyébként megállapítaná is, még akkor sem volna helye jelen esetben