Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

^7 törvények szerint ezen jog kizárólag a kir. kincstárt illette, s azért az illetéktelen személyek által sem birtokoltathatott, mely ténykörülményekről t. i. a birtok jogos, jóhiszemű és valódi voltáról tanuk sem tanúskodhatnak; azonkívül a fogarasi tiszta fiscalis uradalom minden hozzátartozó jogokkal a szász nemzet inscriptionális birtokában volt 1764. óta s a kincstár birtokába csak 1872-ben került vissza, ezen egész idő folyama alatt tehát ellene az elévülés nem érvényesíthető, stb. (1885 jan. 27. 44. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. tábla : Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik s felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes kir. kincstár a per tárgya korcsmálási jog iránti keresetét, anélkül, hogy tényleges gyakorlatot igazolt volna, kizárólag volt hazai törvényeink azon intézkedésére állapítja, melyek szerint azon jog az u. n. kisebb királyi haszonélvezetekhez tartozván, az csak az adományos nemességgel engedélyeztetett a fejedelem által és csak az adományos jószág tartozékát képezhette, s ennélfogva az mint földesúri jog alpereseket annál kevésbbé illetheti, mivel Bethlen községében, hol ezen jog alperesek tényleges birtokában van, mint a fogarasi pura fiscalitási uradalom kiegészítő részéhez tartozó községben, a kérdéses jog egyedül a kir. kincstárnak mint egyedüli földesúrnak tulajdonát képezőnek tekintendő. Tekintve azonban azt, hogy a foganatosított tanúkihallgatással alperesek a kérdéses korcsmajognak tényleges gyakorlatát még az 1848. évet megelőző évekre is bebizonyították, sőt a gj alatti okmányokkal még azon ténykörülményt is begyőzték, miszerint a korcsmajognak végrehajtás utjáni birtokba vétele a kir. kincstárnak beszüntetve létt: önként folyik, hogy jelen esetben az 1853. évi május 29-én kibocsájtott ősiségi nyiltparancs 24. §-a nyerhet alkalmazást, mely szerint a kir. kincstárnak azon joga, hogy ő azon jogok és javak birtokát, melyben jelenleg magánosok léteznek, a tiszta fiscalis javak állított jogtalan örök eladása vagy adományozása miatt ujon indítandó visszakövetelő perekkel megtámadhatta, megszűnt, és hogy a kereset már beadásakor visszautasítandó volt, stb. (1885 apr. 30. 2335.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokolásánál fogva s jelesül azért hagyatik helyben, mert a régibb hazai tör-