Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

19 hatósági közeg elleni erőszak vétségében bűnösöknek kimondatnak s I. r. vádlott 6 havi börtönre, II. r. vádlott i havi fogházra Ítéltetnek. Indokok: A B. alatt csatolt pénzügyi igazgatósági és a b.-gyarmati pénzügyi biztossági rendeletek szerint G. Károly pénzügyi szemlész meghagyást nyert vádlottak üzletében annak megvizsgálására, hogy vajon kezeltetik-e abban tőzsde avagy nem ? igenlő esetben pedig a dohány- és szivar-készletet leltározva kobozza el azon indokból, mert I. r. vádlott dohány-eladásra engedélylyel nem bir. Nevezett szemlész ezen rendelet folytán 1882 szept. 4-én R. Dániel községi törvénybiró, P. Dezső községi jegyzösegéd és L. József szolgabírói pandúr kíséretében vádlottak üzlethelyiségében megjelenvén, ugyanott jövetele czélját közölve, a leltározást teljesítette és ez alkalommal az eközben haza érkezett I. r. vádlottól az üzleti könyvet is átvette. Midőn azonban a szivar- és dohánykészletet összerakva a pandúrnak elkobzás végett átadta, ekkor a fent nevezettek esküvel erősített vallomása szerint I. r. vádlott a pandúr kezéből azon készletet, annak kijelentése mellett, hogy azt elvinni nem engedi, elkapta, ugy hogy az egész készlet a földön széthányódott, és ennek a pandúr által megkisérlett felszedésekor pedig II. r. vádlottnö azt arczul ütötte és torkon ragadta, a miért a pandúr az arczulütést viszonozván, II. r. vádlottnőt magától eltaszította. Vádlottak ezen ténye a Btk. 165. §-ába ütköző bűncselekményt megállapítja, és pedig I. r. vádlott ellenében azért, mert az összecsomagolt dohányés szivarkészletet a pandúr kezéből erőszakosan kiragadta, s ilyképen annak ellenében erőszakot követett el, II. r. vádlottnö irányában pedig azért, mert ez férje ellenszegülését támogatva a pandúrt arczul ütötte, vádlottak tehát azon §-ba ütköző hatósági közeg elleni erőszak bűntettében, illetve vétségében annál is inkább bűnösöknek voltak kimondandók, mert vádlottak azon védekezése, hogy a pénzügyi igazgatóságnak rendelete velők közölve nem volt, s hogy e szerint ezen rendelet jogérvényes nem lévén, foganatosítása sem volt eszközölhető, figyelembe nem vétethetett, mert vádlottak tényének elbírálásánál csakis azon körülmény szolgál irányadóul, hogy vajon a szemlész hivatalos kiküldetésben járt-e el vagy sem? Mivel pedig ezen körülmény a 12., 13. sz. alatti ügyiratokkal igazolva lön, ez okból a szem2*