Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)
7 2. í. A hazai bíróságok hatásköréhez tartozó vitás jogkérdések eldöntésénél rendszerint és szükségképen a fenálló törvények és joggyakorlat által alkotott jogszabályok levén irányadók, a külföldi törvények s illetve az osztr. p. t. k. alkalmazásának kizárólag oly eseteknél van helye, melyeknél annak hatálya a jogszolgáltatás egyes intézményeire, avagy a külön kijelölt bíróságok, hatóságok területére a hazai törvény, avagy annak alapján keletkezett rendelet által is fentartva lett, ettől eltérőleg azonban a külföldi törvények csakis annyiban vétethetnek figyelembe, a mennyiben a perben felhasznált egyes okmányok hitele, illetve a kiállítás helyi kellékeire vonatkoznak. 2. Eredeti festményeknél a festő neve a kép értékére irányadó s esetleg oly lényeges tulajdonságot képez, melyre nézve a vevő czélzatos megtévesztése az adásvételi ügylet érvénytelenítésére önálló jogalapul elfogadható. (1886 január 26. Ó222. sz. a.) A budapesti kir. tszék: Az alperestől vásárolt hegyi tájképet tóval ábrázoló és A. Colomé névjegygyei ellátott festmény egyidejűleg átadása mellett köteles alperes a kereseti 1800 frt tőkét, ennek 1879. évi július hó 21-től járó b% kamatát felperesnek megfizetni. Indokok: A peres jogügylet Ausztriában és igy az ügy érdeme kérdésében Magyarországra nézve külföldön köttetett, köttetett pedig külföldi és magyar állampolgár között. Ily magánjogi ügyleteknek s ily esetekben minő törvény szerint megbirálására nézve törvényeink határozottan nem intézkednek. De hogy külföldi törvénynek a biró által esetleges alkalmazása ennek daczára megengedett, ez kitűnik a prdts. 157. §-a rendelkezéséből. Kétséget nem szenvedhet tehát, hogy a jelen eset is azok közé tartozik, midőn az ügylet érdeme megbirálásánál külföldi és pedig a «locus regit actum* átalános jogi elv alapján a lex loci, vagyis az Ausztriában érvényes törvény volna alkalmazandó. Ezen elvnek adott kifejezést a törvényszék 22199/83. sz. végzése,