Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

ugyan, hogy neki 15,000 forint hagyományoztatott, de viszont alperesek is hallgatag beismerték a válasz rendén előadott azon állítás valóságát, miszerint felperes a hagyaték irányábani minden tartozásait megfizette, sőt jelen kereseti követelésből 75 frtot alperesek beszámítani, illetve levonni engedtek. Mindezeknél fogva a neheztelt ítélet megváltoztatása mellett a kereseti követelésnek hely adandó s alperesek az örökhagyó életben maradásának reményében előre lefizetett haszonbéri részösszegnek a hagyatékból leendő megtérítésére kötelezendők voltak. A megtérítendő összeg 604 frt i62/3 krban alperesek örökrészei arányában lett megállapítva, úgyszintén a 8—10. r. alperesek perbe idézéseinek meghiúsulta folytán ezúttal érintetlen maradt 120 frt 83V3 kr. összeg is ez alapon számíttatott ki, az örökösödés aránya a keresethez B. alatt csatolt örökség-átadási végzésben feltüntetve lévén. Az egyetemleges marasztalás alperesek örökösi minőségénél, illetve annálfogva indokolt, mert az örökösök a hagyatékot terhelő tartozásokért az örökség erejéig egyetemlegesen felelősek. (1885. június 15-én 12313. sz. a.) A kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítélete indokainál fogva helybenhagvatik. 83. Jogos védelem kérdésének tisztába hozása czéljaból végtárgyalás és további bizonyítás elrendelése. — A jogos védelem határainak tulhágása. — Btk. 279. §. (1886. ápr. 16. 6894/85. sz. a.) A z.-egerszegi kir. tszék : B. István a Btk. 279. §-ába ütköző s ugyanezen §. szerint minősülő szándékos emberölés büntette miatt vád alá helyeztetik, stb. Indokok: A vizsgálat eredménye szerint 1884. évi február 26-án vádlott M. Józseffel és B Józseffel a sz.-andrási szőlőhegyen saját hajlékjánál borozott. Midőn beesteledett s nevezettek már haza térni készültek, észrevették, hogy a szomszéd hajlékba, mely özv. Sz. Istvánné tulajdonát képezi, valaki bement. Mivel tudták, hogy a tulajdonos oly későn ott nem jár, gyanúsították, hogy az, a ki bement, tolvaj lehet s ez okból B. István társait saját hajlékánál hagyva,