Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

a biztosító és biztosított közt ugyanazonos lévén, a felperes a dijai időnkénti befizetésével a kikötött 10,000 frtot örökösei javára, bármikor is halt volna el, biztosítottnak vehette, alperes tömegnek legalább az elvett haszon jogos megtartását elvitatni nem lehet, stb. (1885 márcz. 31. 1312. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az első bíróság Ítélete nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, alperes által felebbezett részében megváltoztattatik, felperes kereseti követelésének az első bíróság által megítélt részével elutasittatik, stb. Indokok: A per adatai szerint felek megegyeznek arra nézve, hogy a csődbejelentéshez A. alatt csatolt életbiztosítási szerződésnek a Tisza biztositó-társaság csőd alá jutása következtében ennek részéről nem teljesithetése folytán felperest kártérítés illeti. De arra nézve, hogy kártérítéssel felperes mit követelhessen, felek nézetei lényegesen eltérnek és míg felperes azt állítja, hogy megtérítendő kára az általa befizetett összes biztosítási dijakból s azok időközi kamataiból áll, addig alperes azt vitatja, hogy felperes csupán a díjtartaléknak a társaság könyveiből kivehető megfelelő hányadát követelheti kártérítésül, a mint ezt a felszámolási tárgyalás alkalmával alperes elismerte s a csődtömeg terhére el is fogadta. Annak megjegyzése mellett, hogy felperes nem vonta kétségbe alperesnek azon állítását, miszerint a díjtartalékból felperesnek biztosítására eső hányad a felszámolási tárgyalás alkalmával alperes által elismert összeget teszi ki, a fenforgó vitás kérdés azért volt alperes felfogása értelmében eldör tendő ; mert a csődtörvény 18., 19. §-ai értelmében felperes nem azt követelheti vissza alperes csődtömegből, mit részére teljesített, hanem csupán a szerződésnek a közadás csődbejutása után ez által nem teljesithetése következtében támadt kárának megtérítését követelheti. Mert felperes e részben a keresked. törv. 486. §-ára nem hivatkozik sikerrel azért, mivel a kérdésben forgó biztosító szerződés a biztositónak csődbejutása által sem érvénytelenné nem vált, sem meg nem szűnt, sőt éppen ezen érvényes és hatályban levő szerződésnek, ugy mint megkötve lett, csődbejutása folytán a biztosító részéről nem teljesithetése képezi a kártérítési követelés jogalapját és mert a keresk. törvénynek azon intézkedéseiből, melyek szerint a biztosítási vállalatok a czég-