Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

] 2) meg, hogy R. Ignácz tartozott volna az ö utódját Pápa városának még éltében bemutatni s hogy utódjául ö jogosan csak valamelyik rokonát, habár nem R. nevűt is nevezhette volna ki. Ezen szempontból a felperes jogosultságát megtagadni nem lehet. Történt pedig még 1860. évben, hogy R. Ignácz, a kinek sem fia, sem R. nevü atyafia nem volt, az általa egész terjedelemben sajátkezüleg irt és aláirt B. alatti okiratban sógorának fiát, a felperest nevezte ki alapitványi utódának, át is adván ugyanakkor a B. alatti kinevezési okiratot, mint alapitvány levelet a felperes atyjának 14. és 15. szerint. Ezen okirat valódiságára rjézve eloszlik minden kétség, ha a kézírás összehasonlittatik R. Ignácznak valódiságuk tekintetében nem is kifogásolt 14—17 B. alatti leveleivel és valódisága a per folyama alatt kihallgatott, az első bírósági Ítéletben névszerint elősorolt számos tanú vallomásaival és be van bizonyítva. Más részről az F. f. és K. alatti okiratok igazolják, hogy a felperes r. kath. vallású, erkölcsös magaviseletű s bírja a magyar nyelvet, míg a b. alattival ki van mutatva, hogy felperes az alapító akaratához képest a R. nevet is legfelsőbb engedély mellett felvette. Mindezeknél fogva felperes keresetének feltétlenül hely adandó lett volna, de mivel ö az első bírósági feltételes ítélet ellen felebbezéssel nem élt, azért az elsöbirósági ítéletet kellett helybenhagyni. 62. A halászati jog gyakorlására jogosítottnak nem szabad a halászattal szükségkép egybe nem kötött kárt okoznia. — A birtokháboritás fogalommeghatározásához. (1886 febr. 26. 844/86. sz. a.) A kalocsai kir. jbiróság Salamon Pál ügyvéd által képviselt kalocsai érseki uradalom felperesnek — Hoffmann Lajos ügyvéd által védett K. Péter alperes elleni halászati jog gyakorlatába leendő visszahelyezés iránti perében következő ítéletet hozott: Felperes kereseti kérelmével elutasittatik, stb. Mert felperesi uradalom keresetében határozottan azon ténykörülményekre alapította jogsérelmét, hogy alperes az uradalmi halászati bérlőket az árpás fokban a bérleti jogviszonynál fogva