Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

megillető halászati jog élvezetétől eltiltotta, erőszakkal, önhatalmúlag meggátolta és halászó eszközeiket szétrombolva, tönkre tette; minthogy azonban alperes határozott tagadása ellenében felperes oly bizonyítékot elő nem állított, melyből a keresetbeli tény állítása bíróilag beigazoltnak tekintethetnék, sőt a számos, eskü alatt kihallgatott tanuk vallomásaiból az derül ki, hogy alperes a bérlő halászokat állítólag elkövetett kárai miatt csak intette s figyelmeztette, hogy e halászatot az ő kárával ne gyakorolják, sőt ily minőségben emelte panaszát a bérlő halászok ellen a városi rendőrbiró előtt is, miután a háboritási tényre alperes ellenében semmi más körülmény bizonyítva nem lett, de mert ezen egyedüli tény magában véve az erőszakos önhatalmú eljárás jellegét nem is képezi, sőt miután a per során bizonyított dolog, hogy az árpás fok alperes tulajdonát képezi, felperesi uradalomnak ott egyedül az állóvízzel bíró helyekre terjed ki a halászati joga s így tekintettel, hogy a tulajdonjog gyakorlásának is átalában csak annyiban van helye, a mennyiben az egy harmadik jogába nem vág, már pedig a per során igazolva lett, sőt maguk a tanukképen kihallgatott bérlő halászok is állítják, hogy alperesnek az árpás medrébe eső kaszálóiban nemcsak halásztak, de halászatra használt ladikjaikat is keresztül bujtatták ; hogy ez alperes kára és jogsérelmével történt, a tény természetében rejlik ; ily tények ellenében alperes tiltakozása a törvény korlátait tul nem lépte. De végre mert alperes ezen tiltakozását, mint ezt számos tanú igazolja, a bérlő halászok semmibe sem vették, a halászatot ezek úgymint a tiltakozás előtt gyakorolták, tehát a háboritásnak még csak tényesem forogván fen, felperest alaptalan keresetével elutasítani kellett, stb. (1885 okt. 20. 3555. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítélete helyben hagyatik, stb. Mert alperes tagadásával szemben nem bizonyította azon döntő körülményt, hogy alperes felperes bérlő halászait a halászati jog törvényes gyakorlásában háborította volna. Azon tény ugyanis, a melyről a tanuk vallanak, nem foglal magában jogháboritást; mert ha alperes, miként azt felperes bérlője G. Lajos tanuként előadta, a bérlőknek megtiltotta a saját földén a csónakkal való átkelést, ez által nem követett el felperes irányában