Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

109 megkérte e végből G. Ferenczet és az alkalmatlankodásért ajándékot adott. Mindezeknél a vádlott és panaszos közt a bérlésből kifolyó jogviszony a sajátkezüleg aláirott szerződés tartalma szerint lévén megítélendő: vádlottnak igazolatlan előadása csupán alaptalan védelmi kisérletnek jellegével bir: annyival inkább, mivel a vádbeli cselekmény elkövetése előtt 8 nappal a füstölő ajtóját vádlott önhatalmúlag elvivén, az G. Ferencz részére a kapitányi hivatal által visszaitéltetett. Beigazoltatott a fentiek szerint, hogy vádlott tudva jogtalanul és erőszak alkalmazása mellett hatolt be panaszos lakásába, mely cselekmény a btk. 330. §-ába ütköző magánlaksértés büntette tényálladékát képezvén, öt ebben bűnösnek kimondani kellett, stb. (1885 máj, zq. 2317. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : Az első bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a magánlak megsértésének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok : Vádlott beismeri ugyan, hogy a G. Ferencz által bérelt lakásba, a lakással ez idő szerint rendelkező bérlő beleegyezése nélkül behatolt, azonban vádlottnak eme cselekménye, a btk. 330. §-ába ütköző bűntett tényálladékát nem képezi, vádlott pedig a behatolást jogosultnak s a végből történtnek állítja, mert a bérbe adott házhoz tartozólagos használati jogát magának fentartotta. Tekintve tehát, miszerint azon kérdés, hogy az emiitett helyiség kizárólagos használati joga kit illet? a vizsgálat adatai szerint is vitásnak mutatkozik, vádlott tehát jogosnak vélt használati jogának érvényesítését czélozta, az e végből történt behatolás roszakarat kifolyásának, czélzatosan a magánlak megsértésére irányzottnak tekinthető nem lévén, ennélfogva vádlottat a vád alól fel kellett menteni. A mennyiben pedig vádlott cselekményéből kifolyólag magánvádló jogsérelmet vagy kárt szenvedett, ebbeli keresete polgári peruton érvényesíthető. (1885 szeptember 28. 21311. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a magánlak megsértése bűntettének alkotó elemét az képezi, hogy a tettes másnak a lakásába, üzlethelyiségébe, vagy azokhoz tartozó helyiségekbe jogtalanul hatoljon be, minthogy vádlott azon cselekményét, hogy a pana-