Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

93 hagyatik ; mert a Btk. 336. §. 7. pontjának rendelkezése nem szorítkozik a cselédtörvény értelmében vett cselédekre, hanem világos szövege szerint minden olyan, más szolgálatában álló személyekre, kiknek állása a törvény intézkedésének külön tárgyát nem képezi, egyiránt kiterjed. Hogy pedig az iparos segédek főnökük szolgálatában állnak : az nemcsak a köztük fenforgó viszony természetéből következik, hanem a keresk. törvény 6. czimében határozott kifejezést is nyer, mely törvény a kiterjedtebb üzlettel foglalkozó iparosokra szintén alkalmazást nyer (5. §.). Ennek ellenkezőjét a kir. Curiának a közvádló felebbezésében idézett döntvénye épen nem tartalmazza, de ez a Btk. 336. §. 7. pontja alapját képező azon törvénvhozási nyilvánvaló indoknak : hogy nagyobb szigor által eleje vétessék olyan lopásoknak, melyeknek elkövetése bármi gondos felügyelet által is alig gátolható meg, s melyek egyszersmind a bizalommal való visszaélést is magukban foglalják, félreismerése nélkül kimondható sem volt. Ezeknél fogva az eljáró első fokú kir. tszéknek hatásköre annak indokaiból helyesen lett megállapítva. 50 1. Mennyiben felelős a közhivatalnok azon visszaéléses cselekményekért, melyeket az ö ügyében és az ő panaszosi jelenlétében más közhivatalnok elkövet ? 2. Btk. 477. §. Beismerésnek kényszereszközökkel való kicsikarása megyei csendlegény által. — A megyei csendlegény felelősségének kérdése a községi közeg utasításával szemben. — Az enyhítő körülmények kérdése. — Btk. 92. S. (1886 febr. 25. 7653 85. sz. a.) A nyíregyházai kir. tszék: S. Pál (volt megyei csendlegény) a btk. 477. §-ába ütköző hív. hatalommal való visszaélés bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért 9 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik. M. István (volt városi esküdt) ugvanazon bűntettnek a btk. 69. §. 2. pontjával minősített bünrészességében