Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)
3*0 vádlott által hivatott mentő tanuknak a vallomása egyáltalában ki nem zárja a vádbeli cselekmény megtörténtét. Ezek szerint vádlott ellen a btk. 165. §-ába ütköző, hatóság elleni erőszak büntette beigazolva, megállapítva lévén, őt ebben bűnösnek kellett kimondani; ezen tetteért azonban tekintettel vádlott bűntelen előéletére, nem az ezen bűntényre a btk. 165. §-ában előirt börtönbüntetéssel, mint a mely az adott körülmények között túlsúlyosnak látszik, hanem a 92. §. alkalmazása mellett az ítéletben kimért büntetéssel volt sújtandó. (1885 márezius 6. 4988. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. ítélő tábla megváltoztatja az első bíróság ítéletét és vádlottat a vád és következményei alól felmenti: Indokok: A vád tárgyát az képezi, hogy 1884 évi január hó 22-én délelőtt H. Károly pénzügyőri fővigyázó és L. Ferencz p. ü. öri vigyázó vádlott B. Matyó dohányárudájában szemletartás végett megjelenvén, vádlottól vizsgálati és fizetési ivének elömutatását kérték. Ez iveket vádlott előmutatni nem birta, a dohánykészlet mennyiségéről azonban a pénzügyőrök tudomást szereztek. Ezután, minthogy az elárusitási engedélyoklevél, továbbá az árszabály és rendszabály a vádlott árudájában kifüggesztve nem voltak, ezek előadására szólittatott fel vádlott a pénzügyőrök által. Hosszas keresés után adta ezen iratokat vádlott elő. E szabálytalanságok folytán kinyilatkoztatta H. Károly fővigyázó, hogy a dohányárusitási engedélyt a felsőbb hatóságnak fogja bemutatni. Vádlott erre és látva azt, hogy a pénzügyőri fővigyázó a magához vett dohán\elárusitási engedélyt nem akarja visszaadni, azzal a fenyegetéssel, hogy mig a pénzügyőrök engedélyoklevelét vissza nem adják, addig házából távozni nem fognak, a szobából kiszaladva az ajtót a pénzügyőrökre zárta. A pénzügyőri fővigyázó ugyan felszólította vádlottat, hogy nyissa ki az ajtót, de az azt mindaddig nem tette meg, mig H. Károly pénzügyőri fővigyázó ki nem jelentette, hogy, ha ki nem nyitja az ajtót, lőni fog. E fenyegetésre vádlott az ajtót kinyitotta. E vádat a kir. tábla nem fogadta el bizonyítottnak. Jelesül az abban előadott tényeket vádlott egészben tagadja és viszont azt vallja, hogy a pénzügyőrök szekrényét kinyitva, onnan Írásait kivették, s midőn a fővigyázót kérte, hogy adná vissza iratait: ez és társa fegyverök-