Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)
2; 8 végre minthogy alperes is éppen a fentebb kimutatott szabálytalanságok indokából támadta meg felperesnek kereseti jogát; mindezeknél fogva az alsóbb bíróságok Ítéleteit megváltoztatni, — felperest keresetével elutasítani. . kellett, stb. 138. (49. sz. teljes-ülési döntvény.) A szabadságvesztés büntetésének középmértéke (Btk. 89. §.) a büntetés maximumának kettéosztása által, vagy pedig olykép állapitandó-e meg, hogy a büntető törvény által meghatározott legmagasabb tételből levonatván a büntetés minimuma, a fenmaradt rész kettéosztatik és a hányadhoz a minimum hozzáadatik ? Például: a börtönnel büntetendő lopás büntetésének leghosszabb tartama (34.0. §.) öt évig terjedhető börtön lévén, ennek középmértéke 2'/2 évi, vagy pedig — tekintettel arra, hogy a börtönbüntetés legrövidebb tartama (24. §.) hat hó — 2 évi és 9 havi börtönben állapitandó-e meg? 1884. évi (3432. számhoz.) Határozat: Tekintve a Btk. 89. §-át, mely szerint a büntetések kiszabásánál a bűnösség fokára befolyással biró súlyosító és enyhítő körülmények figyelembe veendők ; tekintve a Btk. 90. és 91. §-ait, melyek szerint túlnyomó' súlyosító körülmények esetében, a büntetésnek az elkövetett cselekményre megállapított legmagasabb mértéke — ellenben túlnyomó enyhítő körülmények esetében annak legkisebb mértéke megközelítendő vagy alkalmazandó ; e három szakasznak egymáshoz való viszonyításából kitűnik, hogy a büntetés — a mennyiben a törvényben különösen meghatározott kivételes eset nem forog fen — az elkövetett cselekményre a törvény különös részében meghatározott legalacsonyabb és legmagasabb mértéke között szabandó ki; továbbá, hogy a büntetés, a büntetendő cselekménynek és az ezt elkövetőnek körülményeihez képest, a törvényben meghatározott tétel két végpontja között, vagy fölfelé vagy lefelé haladva állapítandó meg. Tekintve, hogy ezek szerint mindenik büntetendő cselek-