Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

277 óvásba felvett váltó szövege is mutatta, hogy ki lett légyen a váltónak az időszerinti tulajdonosa ; mert a váltótörvényből származtatott jogoknak fentartása és érvényesítése az abban meghatározott alaki feltételek szigorú teljesítéséhez van kötve; — a szóban levő hiány pedig egyenesen a váltótörvény 99. §. 2. pontjának intézkedésébe ütközik ; és mert a váltótörvény 17. és 29. §§-nak utolsó bekezdéseiben meg vannak határozva azon esetek, melyekben a váltó puszta birtoka oly meghatalmazásnak tekintendő, melynek alapján óvással élni lehetne ; — miből következik, hogy egyéb esetben a váltó puszta birlalása ily jogosultságot nem ád, e szerint azon esetben sem, mint a jelenlegi, midőn az óvás a visszkereseti jognak fentartása czéljából a fizetés nem teljesítése miatt vétetik fel. De továbbá a v. t. 41. §-a értelmében a fizetés hiánya miatti visszkereset fentartására szükséges, hogy a váltó fizetés végett bemutattassék és ezen bemutatás óvással igazoltassák, a 43. §. első bekezdése szerint pedig telepitett váltóknál ezen bemutatásnak a telepesnél kell történnie. A kérdéses óvásban leirt eljárás a törvény ezen rendelkezéseinek sem felel meg. Ugyanis az óvás szövegének végső részei szerint, az óvást eszközlő közjegyző felperes N. Bernátnál mint telepesnél megjelenvén, annak nem mutatta be a váltót kifizetés végett, hanem csak az iránt tudakozódott nála, hogy a váltó elfogadója, kibocsátója és forgatója a váltó értékének kifizetése czéljából nála nem jelentkcztek-e ? és miután erre tagadó választ nyert, bezárásul kijelenti, hogy e szerint a váltónak fizetés végetti bemutatását nem eszközölhette, — mely nyilatkozat és az eljárásnak azt megelőző leírása világosan azt tanúsítja, hogy a közjegyző a bemutatást nem is tekinti a telepesnél eszközöltnek. Minthogy pedig ily hiányokban szenvedő és a törvény szabályainak meg nem felelő óvás a viszkereseti jog fentartására alkalmas okmánynak nem tekinthető; továbbá minthogy felperes alperes ellen, éppen a jelen óvás alapján érvényesített viszkereseti jognál fogva indította keresetét és kéri alperesnek marasztalását;