Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

93 eltulajdonítása bebizonyítva lévén, vádlott ellenében a btk. 355., 356. §§-ai szerint minősülő sikkasztás büntette meg van állapítva Annak büntethetőségét meg nem szünteti a felmerült kárösszegnek váltóval történt fedezése, mert eltekintve attól, hogy az behajthatlan volt, hogy tehát a kár jóvá nem tétetett, a btk. szerint a büntetendő cselekmény által okozott kárnak megtérítése csak a kísérletnél és nem a befejezett bűntettnél biztosit büntelenséget. A káros félnek a büntettessél való kiegyezése a közérdek által követelt büntetés alkalmazását különben sem akadályozhatja, a mennyiben az illető törvénysértés hivatalból üldözendő, vagy a mennyiben a magánvádra jogosult fél azt előterjesztette és fentartotta. Más szempont alá tartozik az eset, midőn valamely büntetendő cselekvény tényálladékához más vagyonának eltulajdonítása vagy megrongálása kívántatik, de a birtokviszony a kárt okozó és káros fél között még nincs tisztába hozva, azaz még kétséges, vajon csakugyan más vagyonán történt-e az eltulajdonítás illetőleg kárositás vagy sem. De ezen eset jelen ügyben fen nem forog, mert a fent kifejtettek szerint kétségtelen, hogy a vádlottra bízott vagyon-kezelés körül felmerült pénztári hiány nem hibás elszámolásból, hanem a jövedelmek egy részének jogellenes eltulajdonításából eredt. Vádlottat ezek szerint a sikkasztás büntette kétségtelenül terheli. Ellenben a hamis eskü vádját egyedül K. Imre, K Antal és K. Vilmos tanuk vallomása támogatja, mert az üzleti köm vek a bűnvádi eljárás keretében más magánfeljegyzéseknél nagyobb bizonyító erővel nem bírnak és a fenforgó esetben csak mint a könyveket vezetett K. Imre vallomását kiegészítő iratok jöhetnek figyelembe, továbbá mert vádlott házának fia nevére Íratását nem csak K. Constantin, hanem más hitelezőktől való félelmében is eszközölhette. A mi pedig a felemlített tanukat illeti, azok közül K. Imre és Antal mint K. Constantin panaszló fiai, továbbá K. Imre egyúttal mint panaszló nevében eljárt üzletvezető aggályosok és K. Antal vallomását esküvel meg sem erősítette. K. Vilmos pedig a sikkasztási ügyben mint károsított fél lépvén fel vádlott ellen, hasonlókép nem kifogástalan tanu.