Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

77 42. 1. Az ingatlan tulajdonosa az ingatlan felett levő s birtoklása körébe eső légür felett a tulajdonjog fogalmából folyólag korlátlanul rendelkezhet, és az abba való behatástól harmadik személyt rendszerint eltilthat. 2. Ha azonban valamely vidéken vagy városban azon átalános és az összes háztulajdonosokat kötelező gyakorlat képződött, hogy az egyik ház eresze átnyúlik a szomszédos telek légürébe, az esetre ezen gyakorlat folytán a szomszédos telek birtokosa az ereszjog gyakorlatát mindaddig tűrni tartozik, mig ezen kötelező gyakorlat annak utján meg nem szüntettetik. 3. Ha ily birtokállapot évek hosszú során át és békésen fenállott, és felperesek, a kik a szolgalom-megszüntetést követelik, alperes telkén hason szolgalmat gyakorolnak, és azon viszony más szomszédos telkek közt is fenáll, az esetre, az ily helyen, az ereszjogok tekintetében fenálló kötelező gyakorlat létezőnek vétetik. (1885 okt. 14. 2376. sz. a.) A nyíregyházi kir. tszék (Kövér Miklós ügyvéd által képviselt K. Zsigmond s neje felpereseknek — Kőműves Béla ügyvéd által védett özv. Sz. Sándorné és t. alperesek ellen szolgalom megszüntetése iránti perében) itélt: Felperesek keresetökkel elutasittatnak, stb. Indokok: Mert a szakértő mérnöki véleményből kitüpik ugyan, hogy alperesek eresze benyúlik a felperesek háztelkének légürébe, még pedig i'/2 lábnyira, de kitűnik az is, hogy viszont felperesek eresze benyúlik ez alperesek háztelke légürébe 1 lábnyira, benyúlván felperesek eresze más szomszéd telkek légürébe is. Ezzel igazolva van, hogy felperesek magok is oly szolgalmat gyakorolnak, melyet alperesek ellen megszüntetni kérnek a nélkül, hogy az általuk felperesek telkén gyakorolt szolgalmat keresetükben felemlítették, és a per folyamán ezen szolgalom tekintetében alperesek ellen erősebb jogot igazoltak volna. Ezen igazolás nélkül pedig azt kell vélelmezni, hogy a felek házereszeinek