Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

67 további körülmény, hogy a társláda alapszabályai alperesek által a bányahatóságnak be nem terjesztettek s ezáltal a bányatörvény 212. §-a értelmében jóvá nem hagyattak, nem képezhet indokot arra, hogy az első bíróság határozata és az egész eljárás hatáskör hiánya miatt megsemmisíttessék, miután a bányatörvény 210. §-ának azon intézkedéséből, hogy a társláda létesítése csakis a bányabirtokosnak tétetik kötelességévé, egyátalában nem következik, hogy a szabadkutatási jog gyakorlásának ideje alatt s a bánya-adományozás iránti kérvény elintézése, illetőleg az alapszabályok megalkotása és jóváhagyása előtt a bányamunkások keresményeiből történt levonások utján is tényleg létesített segélypénztárak bányajogi értelemben vett társládáknak nem tekinthetők ; az pedig, hogy a kérdéses pénztár más, nem bányamunkával foglalkozó munkások hozzájárulásával is alapíttatott volna, a perben fel sem hozatott; az első bíróság Ítéletét és az egész eljárást mégis a felperesként fellépő bányakapitányság képviseleti jogosultságának hiánya miatt meg kellett semmisíteni, mert a bányatörvény 212. és 220. §§. szerint a bányakapitányság fel van ugyan hatalmazva, hogy a társládák kezelése és a bányavállalkozókra rótt törvényes kötelezettség teljesítése felett őrködjék, a felügyeleti jogból, továbbá a bányatörvény 232. §-ának intézkedéséből és az életbeléptetési szabályzat 103. §-ából azonban mé? nem lehet következtetni azt, hogy a bányakapitányság a társládák peres ügyeiben képviseltetési joggal fel van ruházva, miután erre csakis az alapszabályokban e czélra kirendelt közegek vannak hivatva, az alapszabályok megalkotása előtt pedig a társládákra is alkalmazni kell azokat az elveket, melyek más testületeknél hasonló esetekben a képviseleti jogosultságra nézve követendők, stb. 36. A törvényhozás a gyújtogatás büntetését épen tekintettel közveszélyü voltára állapította meg szigorú mértékben, az tehát külön súlyosító körülményt meg nem állapit. (1885 okt. 13. 6883. sz. a.) A kir. Curia: (a kecskeméti kir. tszék előtt gyújtogatás miatt vádolt P. András elleni bűnvádi ügyben) . . . 5:::